Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
330.93
bux:
122311.2
2026. január 19. hétfő Márió, Sára
A horvát parlament ülése. (MTI/EPA/Antonio Bat)
Nyitókép: MTI/EPA/Antonio Bat

Az utolsó pillanatban sikerült megvédeni az alkotmányos rendet Horvátországban

A horvát parlament szombaton rendkívüli ülésén megszavazta az új alkotmánybírákat, miután a régi tagok többségének mandátuma éjfélkor lejárt.

A tizenhárom tagú alkotmánybíróság tíz tagja kapott bizalmat a horvát országgyűlésben, az ülést több televíziós csatorna is élőben közvetítette. A megválasztásukhoz a képviselők kétharmadának szavazatára volt szükség a 151 fős parlamentben, vagyis 101 szavazatra. Az alkotmány szerint a bírákat a parlamenti képviselők választják meg nyolc évre. Az alkotmánybíróság elnökét pedig a bírósági bírák négy évre.

A legnagyobb ellenzéki szervezet, a Szociáldemokrata Párt (SDP) pénteken nem akart szavazni a bírójelöltekről, mert az Andrej Plenkovic horvát kormányfő elleni bizalmatlansági indítványa is napirenden volt. A kormányfő visszahívását az SDP kezdeményezte. Az indítványt pénteken 64 képviselő támogatta és 76 ellenezte, így elbukott. A kormányfő leváltásához 76 támogató szavazatra lett volna szükség a 151 fős parlamentben.

Gordan Jandrokovic házelnök ezért szombatra új ülést hívott össze, hogy biztosíthassák az alkotmányos rend megőrzését.

Zoran Milanovic horvát államfő, aki szombaton részt vett volna Párizsban a Notre-Dame székesegyház újbóli megnyitásán, lemondta hivatalos útját, hogy az új alkotmánybírák az elnöki hivatalban mielőbb letehessék esküjüket.

Horvátországnak az elnökválasztási folyamatban szükség van működő alkotmánybíróságra, mert anélkül nem lehetne a választást megtartani, nem volna lehetőség alkotmányjogi panasz benyújtására – mondta az államfő.

A zágrábi kormány december 29-re tűzte ki az elnökválasztás első fordulóját.

Az államfői tisztség megszerzéséért több jelölt is verseng, köztük a jelenlegi elnök, Zoran Milanovic.

A felmérések szerint az első fordulóban egyetlen jelölt sem kapja majd meg a szavazatok több mint felét, így várhatóan második fordulót kell tartani a két legtöbb voksot begyűjtő jelölt részvételével. A második fordulót 2025. január 12-ére írták ki.

Amennyiben most tartanák az elnökválasztást, a legújabb közvélemény-kutatások szerint Zoran Milanovic az első helyen végezne 37,40 százalékkal. A Promocija Plus intézet felmérése szerint a második helyen Milanovic legfőbb riválisa, Dragan Primorac, a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) által támogatott független jelölt áll 20,80 százalékkal, míg a harmadik helyen Marija Selak Raspudic szintén független jelölt végezne 10,40 százalékkal. Utóbbi kettő a jobboldali szavazók támogatására számít.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Nagy bejelentést tett a Mol, mutatjuk a piaci reakciót

Nagy bejelentést tett a Mol, mutatjuk a piaci reakciót

Jelentős esésekkel indul a hét az európai tőzsdéken, miután hétvégén Donald Trump vámokkal fenyegette meg azokat az európai országokat, amelyek az útjába állnak Grönland megszerzésében. A német és a francia tőzsde 1 százalék feletti mínuszban áll és az ázsiai részvénypiacokon is többségében eséseket lehetett reggel látni, itt egy kínai GDP-adat is mozgatta a hangulatot. A kockázatkerülés érződik a nyersanyagpiacokon és a kriptovalutáknál, az arany és az ezüst új csúcsra ment, a bitcoin és az ether viszont jelentősebb esést mutat. Az amerikai tőzsdéken ma nincs kereskedés Martin Luther King napja miatt, így innen nem érkezik ma iránymutatás. A héten a világ szeme Davoson van, ma kezdődik a Világgazdasági Fórum, itthon pedig a Mollal kapcsolatban érkeztek hírek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×