Az államfő kedden a Facebook-oldalán közzétett videóban elmondta: az Ukrajna elleni orosz agresszió elfogadhatatlan, és sérti a nemzetközi jogot, amelyet mindenkinek el kell ítélnie, Horvátországnak pedig minden lehetséges humanitárius segélyt meg kell adnia a háborúban álló országnak. Ugyanakkor megjegyezte: bár Ukrajna hatalmas katonai segélyt kap, a háború vége nem látszik, viszont fennáll annak a veszélye, hogy átterjed Ukrajna határain túlra.

A köztársasági elnök és egyben valamennyi horvát állami intézmény feladata is megvédeni Horvátországot a háborútól, és megtenni minden intézkedést annak érdekében, hogy távol tartsa az országot a háborús konfliktusoktól - hangsúlyozta Milanovic.

Hozzátette: éppen ezért nem járult hozzá ahhoz a döntéshez, hogy a horvát fegyveres erők tagjai részt vegyenek a NATO által Ukrajna biztonságához és katonák kiképzéséhez nyújtott segítségben (NSATU), elsősorban a horvát érdekek védelme miatt, és annak érdekében, hogy megvédje az országot egy esetleg háborús konfliktustól.

Horvátországnak mint teljes jogú tagnak kötelezettségei vannak NATO-szövetségeseivel szemben, és ezt semmilyen módon nem kérdőjelezi meg - hangoztatta Milanovic. Ezt az is bizonyítja, hogy a kormány által a köztársasági elnök elé terjesztett 13 határozatból 12-t jóváhagyott különböző NATO-missziókban - magyarázta.

Az ukrajnai háború azonban, amely az orosz agresszió következménye, nem jelent támadást valamelyik NATO-tagállam ellen, ezért az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének 5. cikkelye nem aktiválható, és így nem létezik nemzetközi jogi kötelezettség, amely arra kényszeríthetné Horvátországot, hogy részt vegyen a háborúhoz kapcsolódó tevékenységekben - szögezte le az elnök.

Kiemelte: Horvátország jelenleg is segít, és a jövőben is segíteni fog Ukrajnának, de ez a segítség nem lehet semmilyen formában katonai, mert az eltér Horvátország nemzeti érdekeitől, és potenciálisan veszélyezteti állampolgárait.

Sok nagy háború meggondolatlan logisztikai vagy tanácsadói küldetésekkel kezdődött, amelyek később katonai beavatkozásokká, majd nagyobb háborús konfliktusokká fajultak - mondta Milanovic.

"Horvátország semmilyen módon nem tudja jelentősen befolyásolni az ukrajnai háborút, és nem tudja megállítani azt. De az államhatalom átgondolt és felelősségteljes politikájával megakadályozhatja a háború terjedését a horvát határok felé, és ez békét és biztonságot hozhat minden horvát állampolgár számára" - húzta alá a köztársasági elnök.

A horvát alkotmány szerint a horvát hadsereg részvételéről szóló határozatokat nemzetközi missziókban a horvát parlament hozza meg a képviselők többségének szavazatával, a köztársasági elnök - aki egyben a hadsereg főparancsnoka - előzetes hozzájárulásával. Amennyiben a köztársasági elnök megtagadja hozzájárulását, a horvát parlament csak az összes képviselő által leadott szavazatok kétharmados többségével hozhat ilyen döntést.