Infostart.hu
eur:
372.88
usd:
339.54
bux:
143065.66
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
Zoran Milanovic új horvát államfő beszél a beiktatási ünnepségén a zágrábi elnöki hivatalban 2020. február 18-án. Milanovic, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltje január elején nyerte meg az elnökválasztás második fordulóját Kolinda Grabar-Kitaroviccsal szemben a szavazatok 52,7 százalékával.
Nyitókép: MTI/EPA/Antonio Bat

"Fennáll a veszély, hogy a háború átlépi az ukrán határt" - nem küld katonákat Horvátország

Zoran Milanovic horvát elnök nem adta beleegyezését ahhoz, hogy Horvátország katonákat küldjön a NATO Ukrajnát támogató missziójába.

Az államfő kedden a Facebook-oldalán közzétett videóban elmondta: az Ukrajna elleni orosz agresszió elfogadhatatlan, és sérti a nemzetközi jogot, amelyet mindenkinek el kell ítélnie, Horvátországnak pedig minden lehetséges humanitárius segélyt meg kell adnia a háborúban álló országnak. Ugyanakkor megjegyezte: bár Ukrajna hatalmas katonai segélyt kap, a háború vége nem látszik, viszont fennáll annak a veszélye, hogy átterjed Ukrajna határain túlra.

A köztársasági elnök és egyben valamennyi horvát állami intézmény feladata is megvédeni Horvátországot a háborútól, és megtenni minden intézkedést annak érdekében, hogy távol tartsa az országot a háborús konfliktusoktól - hangsúlyozta Milanovic.

Hozzátette: éppen ezért nem járult hozzá ahhoz a döntéshez, hogy a horvát fegyveres erők tagjai részt vegyenek a NATO által Ukrajna biztonságához és katonák kiképzéséhez nyújtott segítségben (NSATU), elsősorban a horvát érdekek védelme miatt, és annak érdekében, hogy megvédje az országot egy esetleg háborús konfliktustól.

Horvátországnak mint teljes jogú tagnak kötelezettségei vannak NATO-szövetségeseivel szemben, és ezt semmilyen módon nem kérdőjelezi meg - hangoztatta Milanovic. Ezt az is bizonyítja, hogy a kormány által a köztársasági elnök elé terjesztett 13 határozatból 12-t jóváhagyott különböző NATO-missziókban - magyarázta.

Az ukrajnai háború azonban, amely az orosz agresszió következménye, nem jelent támadást valamelyik NATO-tagállam ellen, ezért az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének 5. cikkelye nem aktiválható, és így nem létezik nemzetközi jogi kötelezettség, amely arra kényszeríthetné Horvátországot, hogy részt vegyen a háborúhoz kapcsolódó tevékenységekben - szögezte le az elnök.

Kiemelte: Horvátország jelenleg is segít, és a jövőben is segíteni fog Ukrajnának, de ez a segítség nem lehet semmilyen formában katonai, mert az eltér Horvátország nemzeti érdekeitől, és potenciálisan veszélyezteti állampolgárait.

Sok nagy háború meggondolatlan logisztikai vagy tanácsadói küldetésekkel kezdődött, amelyek később katonai beavatkozásokká, majd nagyobb háborús konfliktusokká fajultak - mondta Milanovic.

"Horvátország semmilyen módon nem tudja jelentősen befolyásolni az ukrajnai háborút, és nem tudja megállítani azt. De az államhatalom átgondolt és felelősségteljes politikájával megakadályozhatja a háború terjedését a horvát határok felé, és ez békét és biztonságot hozhat minden horvát állampolgár számára" - húzta alá a köztársasági elnök.

A horvát alkotmány szerint a horvát hadsereg részvételéről szóló határozatokat nemzetközi missziókban a horvát parlament hozza meg a képviselők többségének szavazatával, a köztársasági elnök - aki egyben a hadsereg főparancsnoka - előzetes hozzájárulásával. Amennyiben a köztársasági elnök megtagadja hozzájárulását, a horvát parlament csak az összes képviselő által leadott szavazatok kétharmados többségével hozhat ilyen döntést.

Címlapról ajánljuk
Fontos bejelentés a klímacsúcsról – Itt a fosszilis vége?

Fontos bejelentés a klímacsúcsról – Itt a fosszilis vége?

Az antalyai COP31 ENSZ-klímakonferencia fő témái között a világgazdaság villamosítása, és a fosszilis energiahordozók kivezetése áll. Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadója az InfoRádióban elmondta, hogy a döntéstervezetet több olajtermelő ország is próbálja kisiklatni.

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Tisza-kormány: fogdában karácsonyozhat Matolcsy György, kiderült a minimálbér összege

Tisza-kormány: fogdában karácsonyozhat Matolcsy György, kiderült a minimálbér összege

Megszünteti a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó autópálya-koncessziót a kormány, jelentette be Magyar Péter miniszterelnök. A kabinet ettől a legalább 23 ezer milliárd forintra becsült állami kiadások csökkenését várja, az utak üzemeltetését pedig 2027. április 1-jén a Magyar Közút veszi át. A kormány javaslata szerint 2027. június 1-jétől megszűnhet a dohány-nagykereskedelmi monopólium. Benyújtották az Európai Ügyészséghez való csatlakozás jogi feltételeit megteremtő törvényjavaslatot is. Megjelent a nyugdíjas SZÉP-kártyáról szóló kormányhatározat, jövő májustól pedig a kórházaknak másik intézményben kell korábbi műtéti időpontot felajánlaniuk, ha ők maguk nem tudják időben elvégezni a beavatkozást. A Külügyminisztérium közben azt vizsgálja, milyen szerepe lehetett az előző kormánynak egy, a Fidesz kampányát segítő feltételezett orosz dezinformációs műveletben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×