Elemzők szerint elképzelhetetlen a kormány Ausztriában a hatalmon lévő konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) nélkül. Az elmúlt évek legerősebb pártja Sebastian Kurz után Karl Nehammer kancellárral az élen koalíciós partnert váltott ugyan, de 2017 óta vezető pártként megszakítás nélkül kormányon volt. A vasárnapi parlamenti választások előtt azonban a felmérések szerint mégsem felé billen a mérleg. A törvényhozás alsóházában, a Nemzeti Tanácsban a legtöbb mandátumot az ellenzéki, radikális jobboldali Osztrák Szabadságpártnak (FPÖ) jósolják.

A kampány a finisbe érkezett, a parlamenti pártok vezetői az ORF közszolgálati médium közvetítésével még egy vitán vesznek részt, aztán szombatig már csak a még bizonytalan szavazók megnyerését célzó rendezvényeik maradnak.

A felmérések szerint a legtöbb szavazatra a Néppárt korábbi koalíciós partnere, a Herbert Kickl vezette Szabadságpárt számíthat. Az FPÖ az elmúlt években mindenekelőtt az Ausztriát is erősen sújtó illegális bevándorlás elleni radikális harcával vívta ki az újbóli népszerűséget magának. Az országos hangulatból ítélve a párt már hosszabb ideje kilábalt az oroszbarátság bélyegét eredményező, hírhedt, az akkori alkancellár, Heniz-Christian Strache nevéhez fűződő Ibiza-botrányból, ami a 2019-ben a Néppárt vezette kormánykoalíció elhagyására kényszerítette. A kilábalást bizonyítja, hogy a közvélemény-kutatási adatok szerint az FPÖ országos támogatottsága nagyobb mint a konzervatívoké, és még nagyobb, mint a korábban hosszabb ideig hatalmon lévő, ugyancsak ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Párté (SPÖ).

A Der Standard című tekintélyes osztrák lap szerint az FPÖ esetleges kormányalakítása akkor sem ígérkezik könnyűnek, ha az előzetes felméréseket igazolva ténylegesen az első helyen végezne. Helyzete ugyanis hasonló az Alternatíva Németországért (AfD) pártéhoz.

Az FPÖ-vel az előzetes nyilatkozatok alapján egyik parlamenti párt sem kíván koalíciót alkotni.

Ez vonatkozik a korábbi koalíciós partnerre, a Néppártra is, bár elnöke, Karl Nehammer kancellár az elmúlt napokban némileg "finomított" ezzel kapcsolatos álláspontján.

Ráadásul győzelme esetén a Szabadságpárt kormányalakítását igencsak megnehezítené az államfő, Alexander van der Bellen a Der Standard által idézett állásfoglalása. A Zöld Párt korábbi elnöke 2016 óta Ausztria államfője, és hosszabb ideje vezeti az osztrák politikusok népszerűségi listáját. Ausztriában egyfajta "szokásjognak" számít, hogy az államfő azt a pártot bízza meg kormányalakítással, amelyik a legtöbb szavazatot szerezte. Az újság szerint Van der Bellen ugyanakkor leszögezte, hogy

akkor sem hajlandó Herbert Kicklt megbízni a kormányalakítással, ha pártja, az FPÖ ténylegesen a legtöbb szavazatot szerezné.

Egy ilyen helyzetben a szakértők szerint minden nyitott, a jövőbeni koalíció a többi párt szereplésének függvénye. Ennek ellenére teljesen nem tartják kizártnak, hogy amennyiben Kickl pártja nyer, a Szabadságpárt legalábbis koalíciós partner lesz. Volt már erre példa, először 1999-ben, amikor az egykori néppárti kancellár, Wolfgang Schüssel vezette koalícióban az FPÖ Jörg Haiderrel az élen koalíciós társ volt. Csaknem húsz évvel később, 2017-ben Sebastian Kurz kormányának is tagja volt az FPÖ egészen az Ibiza-botrányig.

A párt Ausztria kilenc tartománya közül háromban már a helyi törvényhozás elfogadott pártja. Herbert Kickl fő jelszava pedig, hogy "a nép kancellárja" kíván lenni.