Infostart.hu
eur:
388.2
usd:
334.81
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
A Gázai övezet lakosságának szánt nemzetközi segélyszállítmányt rakodják az erezi határátkelőnél, az övezet északi csücskében levő levő Bét Hanún palesztin város közelében 2024. május 1-jén. Az izraeli kormány április elején közölte, hogy megnyitják a korábban lezárt erezi átkelőhelyet a humanitárius segélyek előtt.
Nyitókép: MTI/EPA/Atef Szafadi

USAID: kezdettől aggályos volt a Gázai övezet partjaitól eltávolított ideiglenes móló működtetése

A móló végül kevesebb, mint egy hónapig működött és csupán 450 ezer embert sikerült elérni.

Az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynöksége a tervezés szakaszában fenntartásait hangoztatta Gázai övezet tengerpartján létesített humanitárius célú ideiglenes mólóval szemben - derül ki a szervezet (USAID) belső vizsgálatából.

A keddi keltezéssel nyilvánosságra hozott dokumentum szerint a szervezet legfőbb aggálya az volt, hogy nehéz lesz a kivitelezés, valamint elvonja a figyelmet a sokkal hatékonyabbnak tartott szárazföldi átkelők megnyitására vonatkozó erőfeszítésről, arról, hogy meggyőzzék Izraelt több határpont megnyitásáról.

Az aggályok ellenére "Joe Biden utasítást adott a katonai létesítmény kialakítására, ezért a szövetségi ügynökség azt megpróbálta a lehető leghatékonyabban használni" a segélyek bejuttatására a palesztin területre - állapította meg a jelentés.

Joe Biden elképzelése szerint a tengerfenékhez rögzített és úszó bárkákkal stabilizált kikötői móló segítségével 90 napon keresztül másfél millió nélkülöző palesztin számára biztosították volna a szükséges alapvető cikkeket. A móló végül kevesebb, mint egy hónapig működött és csupán 450 ezer embert sikerült elérni.

A USAID szerint a létesítmény kialakítása során az Egyesült Államok nem tartotta magát az ENSZ élelmezési programjával kötött megállapodáshoz sem, miszerint a Gázai övezet északi partjára kerül a móló, ahol a legtöbb a rászoruló, ehelyett az amerikai hadsereg egységei azt az övezet partvidékének középső részénél építették fel.

A kormányzati intézmény jelentésére reagálva a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Bizottságának szóvivője azt közölte, hogy a program "valódi hatással" volt a nélkülöző palesztin lakosság ellátására, a móló pedig kritikus időben része volt az amerikai kormányzat "minden követ megmozgató" erőfeszítéseinek.

A védelmi minisztérium közleményben reagált, ami szerint az ideiglenes móló elérte célját a pótlólagos segélyek bejuttatásában, a működtetés kihívásaival pedig előzetesen is tisztában voltak.

Az amerikai hadsereg mobil logisztikai rendszere (Joint Logistics Over-the-Shore Systems - JLOTS) a tervezett 90 nap helyett 20 napon keresztül volt működőképes, jórészt a tengeri és időjárási viszonyok miatt, és az azon keresztül partra szállított segélyek szétosztása is nehézségekbe ütközött.

A létesítmény elemeinek helyszínre szállítása, felépítése, majd a működtetés összesen mintegy 230 millió dollárba (85 milliárd forint) került az amerikai szövetségi költségvetésből.

Az éhínség szélére sodródott gázai lakosság humanitárius segélyezésének eszközéül szánt ideiglenes kikötői móló felépítését Joe Biden elnök március 7-én, a Kongresszus két háza előtt tartott évértékelő beszédében jelentette be.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×