eur:
410.89
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Rumen Radev bolgár elnök beszédet mond az V. Budapesti Demográfiai Csúcs első napján a Szépművészeti Múzeumban 2023. szeptember 14-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Bulgáriában ismét előre hozott parlamenti választás lesz

Nem jött össze a koalíciós kormány.

Bulgária Van Ilyen Nép (ITN) nevű pártja bejelentette, hogy nem sikerült kormányt alakítania, miután a múlt héten nem tudta megszerezni a többséget az egykamarás bolgár törvényhozásban. Az ITN a bejelentéssel megnyitotta az utat Rumen Radev elnök számára, hogy újabb előre hozott választást írjon ki.

Tosko Jordanov, az ITN parlamenti frakcióvezetője a sajtónak nyilatkozva azt mondta: próbálkozásuk azért vallott kudarcot, mert "nem sikerült közös célokat találniuk azokkal a pártokkal, amelyek szóba jöhettek volna egy stabil koalíciós kormány létrehozásához", ezért visszaadta a mandátumot az államfőnek. A 240 fős parlamentben legkevesebb 121 képviselő támogatására lett volna szükség.

Rumen Radev az ITN bejelentésére reagáló nyilatkozatában azt mondta, "tovább folytatódik a következmények nélküli választások sorozata, ami nem csak nyugtalanságot szül, hanem káros folyamatokat is elindíthat". Az elnöknek ebben a helyzetben meg kell kezdenie egy ügyvezető miniszterelnök keresését, akinek egy ügyvivő kormány megalakítása után az lesz a feladata, hogy az államfő által kitűzendő időpontra megszervezze a sorrendben hetedik előre hozott parlamenti választást.

Bulgáriát a 2020-as korrupcióellenes tüntetések óta belpolitikai bizonytalanság sújtja. A 2023. áprilisi választásig - amely két év alatt az ötödik volt - az országot a Radev által kinevezett ügyvivő kormányok irányították, mivel nem volt stabil választott koalíció.

A hatodik, ez év júniusi előre hozott parlamenti választás azért vált szükségessé, mert márciusban összeomlott az előző 15 év nagy részében hatalmon lévő Demokratikus Erők Szövetsége (GERB-SZDSZ) és a viszonylag új és reformpárti, Folytatjuk a változást (PP) Európa- és piacbarát politikát folytató koalíciója.

A választás után Rumen Radev államfő elsőként a GERB-SZDSZ koalíciónak adott kormányalakítási megbízást, amely sikertelenül próbált elegendő támogatást szerezni, másodszor pedig a Folytatjuk a Változást (PP) és a Demokratikus Bulgária (DB) pártok centrista koalíciója kapott megbízást, de ők is kudarcot vallottak.

Az alkotmány értelmében két hónapon belüli időpontra kell kitűzni az újabb előre hozott választást Bulgáriában.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×