Infostart.hu
eur:
378.9
usd:
319.3
bux:
126964.02
2026. február 16. hétfő Julianna, Lilla
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök beszédet mond a felszabadulás napi katonai parádén Minszkben 2024. július 3-án. A volt szovjet tagállamban 1996 novemberében jelölték ki a július 3-át a felszabadulás emléknapjává, mert a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg 1944-ben ezen a napon szabadította fel Minszket a három éven át tartó német megszállás alól.
Nyitókép: MTI/AP/Fehérorosz elnöki hivatal sajtószolgálata

Lépett a fehérorosz elnök, visszavonulót fújt

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök szombaton a feszültség enyhülésére tekintettel utasítást adott az ukrajnai határra küldött erősítés visszavonására a katonai alakulatok eredeti szolgálati helyére - közölte a BelTa helyi hírügynökség.

"Nincs szükség semmilyen felesleges intézkedésekre" - idézte Lukasenkát a BelTa, aki a déli műveleti régió katonai-biztonsági kérdéseiről egyeztetett a nap folyamán.

"Határozott munkánk eredményeként az ukránok a határainkhoz telepített fegyveres erőiket és kiegészítő alakulataikat teljesen visszavonták a fehérorosz-ukrán határtérségből. Mostanra már nincsen semmilyen bonyodalmunk az ukránokkal, s remélem ez így is marad" - tette hozzá.

Lukasenka a fehérorosz hírszerzésre hivatkozva közölte, hogy "a helyzet stabilizálódott a fehérorosz-ukrán határon".

"Visszavonták fegyveres erőiket"

- húzta alá.

A minszki védelmi tárca június 29-én közölte, hogy Fehéroroszország megerősítette légvédelmi erőit az ukrán határ mentén a fokozott ukrán dróntevékenység miatt. Andrej Szeverincsik ezredes, a fehérorosz légvédelmi erők parancsnoka az ukrán drónrepülések megsokasodása miatt feszült helyzetről, folyamatos légtérsértésekről és a határon végzett felderítési tevékenységről beszélt akkor.

A fehérorosz elnök ugyanakkor szóvá tette az ország északnyugati határain a szomszédos államoknál tapasztalható katonai aktivitást és provokációkat. "Ott sürgölődés zajlik. Ezért az északnyugati irányban a legényeknek (fehérorosz katonáknak) mindenre készen kell állniuk. Ők (a nyugati országok) provokálnak minket, hogy belerángassanak ebbe a balhéba, ebbe a háborúba " - fogalmazott.

Lukasenka beszámolt azon tervéről is, hogy hamarosan meg akarja vitatni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az Ukrajnát illető további elképzeléseket, mondván, hogy mielőbb meg kell kezdeni a tárgyalási folyamatot. Hangsúlyozta, hogy Fehéroroszország nem ellensége Ukrajnának, "s szükség van mielőbb egyezségre jutni".

A fehérorosz elnök úgy fogalmazott, hogy Ukrajnában "maradt elég normális ember, különösen a hadsereg soraiban". "Az oroszok készek tárgyalóasztalhoz ülni és tárgyalni. Megvitatni a dolgokat és egyezkedni" - tette hozzá. "Egyelőre a NATO-sok ösztönzésére, és ezt a NATO legutóbbi csúcstalálkozójából látjuk, az ukránok harcolnak. Az utolsó ukránig harcolnak. Nagy kár" - hangoztatta Lukasenka kiemelve, hogy "beszélni kellene".

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.16. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Gyakorlatilag sutba vágta Magyarország és Közép-Európa gazdasági receptjét az elmúlt évek inflációja

Gyakorlatilag sutba vágta Magyarország és Közép-Európa gazdasági receptjét az elmúlt évek inflációja

A 2020–2024 közötti inflációs sokk Közép‑Kelet‑Európában – különösen Magyarországon – jóval nagyobb és más szerkezetű volt, mint Nyugat‑Európában, és ezzel a régió addigi felzárkózási pályájának egyik kulcspillérét, az alacsony ár- és bérszínvonalat döntötte le - áll az Európai Bizottság friss tanulmányában. Az elmúlt évek inflációs sokkja a bér‑ és inputköltségek csatornáján keresztül jelentősen átrendezte az európai országok egymáshoz viszonyított versenyképességi pozícióját. A változások Közép-Kelet-Európát és Magyarországot különösen erősen érinti, hiszen a nemzeti valuták gyors reálfelértékelődése egyre inkább aláássa a gazdasági felzárkózás évtizedekig működő pilléreit. Az ár‑ és bérfelzárkózás felgyorsulása, a lassan bővülő termelékenység és a hagyományos (olcsó munkaerőre és külföldi tőkére építő) modell kifulladása együtt könnyen „növekedési csapdába” terelheti a régiót, ha nem jön érdemi szerkezeti és versenyképességi fordulat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×