Infostart.hu
eur:
364.56
usd:
316.38
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
Kim Dzsongün elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt főtitkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog, miután együttműködési megállapodást írtak alá Phenjanban 2024. június 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat pool/Krisztyina Kormilicina

Bendarzsevszkij Anton: Putyin Észak-Koreában is egy ázsiai szövetség kiépítéséről tárgyalt

Nem a svájci békecsúcshoz, hanem inkább Putyin újabb elnöki ciklusához kapcsolódik az orosz elnök észak-koreai látogatása – véli az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

Teljes támogatást ígért Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz szerdán Kim Dzsong Un észak-koreai vezető a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott egyeztetésén Phenjanban. Hozzátette, hogy a Moszkva és Phenjan közötti jelenlegi kapcsolatok még az egykori szovjet-észak-koreai viszonynál is szívélyesebbek, Észak-Korea legjobb barátjának nevezte Putyint, továbbá méltatta Oroszország szerepét "a világ stratégiai stabilitásának és egyensúlyának fenntartásában".

Vlagyimir Putyin – aki mintegy két órán át egyeztetett négyszemközt az észak-koreai vezetővel – köszönetet mondott a támogatásért, leszögezte: mind Moszkva, mind Phenjan "küzd az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek imperialista, hegemóniára törekvő politikája ellen". A két vezető aláírta a két ország közötti átfogó stratégiai partnerségi megállapodást is, amellyel kapcsolatban a megbeszélést követő sajtótájékoztatón Putyin azt mondta, hogy kölcsönös katonai segítségnyújtásról, együttműködésről is rendelkezik, mindazonáltal "békés és védelmi jellegű".

"Az orosz diplomácia mindig is nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy az újonnan beiktatott elnök az elsők között milyen országokat látogat meg, mert ez azt jelzi, hogy melyek lehetnek a legfontosabb partnerei, szövetségesei" – mondta a phenjani látogatás kapcsán Bendarzsevszkij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója felidézte, hogy az újraválasztott orosz elnök elsőként májusban Putyin Kínába utazott, aztán Fehéroroszországot látogatta meg, volt egy üzbegisztáni látogatása, és negyedikként választotta Észak-Koreát, ahonnan Vietnámba megy tovább.

A posztszovjet térség szakértője szerint az észak-koreai látogatás külsőségeiben – Putyint hatalmas ünnepségek keretében fogadták, Phenjan utcáit végigplakátolták az orosz államfő portréjával, az emberek pedig lufikkal, zászlókkal, virágokkal várták – "a legjobb szovjet hagyományokat idézte". A tartalmi részét illetően viszont kiemelte, hogy Putyin most másodszor látogatott Észak-Koreába, de az első látogatás még 2000-ben, az elnöksége első évében volt. 2020 után vett új lendületet a két ország kapcsolata, Kim Dzsong Un tavaly látogatott Oroszországba, Észak-Korea akkor nagy mennyiségű lőszert szállított a találkozó után Oroszországnak.

"A nyugati műholdfelvételek alapján mintegy ötmillió lőszert azonosítottak be, határos a két ország és tengeri kapcsolata is van, így a nyugati szankciók megkerülésével könnyen tudnak ilyen kapcsolatot kialakítani. Tavaly megtörtént az alapkőletétel a kétoldalú kapcsolatban, és most pedig ennek a megerősítése, folytatása történt. Az orosz hírügynökségek által közölt szerződés alapján

egy olyan stratégiai védelmi szerződést kötöttek, ami arról szól, hogy ha valamelyik felet megtámadják, akkor a másik segítségére kell siessen"

– mondta Bendarzsevszkij Anton.

A BBC számolt be arról, hogy Harkivban találtak egy szokatlan kinézetű rakétaroncsot, amelyen a koreai ábécé karakterei szerepelnek. A szakértő emlékeztetett, hogy tavaly már a nyugati hírszerzés is jelezte, hogy valószínűleg a lőszeren kívül kis és közepes hatótávolságú rakétákat is kapott Oroszország Észak-Koreától, de ennek az elmúlt időszakig nem volt konkrét bizonyítéka.

Bendarzsevszkij Anton emlékeztetett, hogy azért is tud jól működni a két ország katonai kapcsolata, mert az észak-koreai védelmi ipar a szovjet technológiára épül. "A Szovjetunió volt az, amely felfegyverezte Észak-Koreát és kiépítette a védelmi képességeket, a jelenlegi katonai arzenál alapjait. A jelenlegi orosz fegyverek is szovjet technológián alapulnak, azokat modernizálták, ilyen szempontból az a katonai segítség, amit Észak-Korea Oroszországnak nyújt, nagyon könnyen és gyorsan felhasználható" – tette hozzá.

Vlagyimir Putyin Észak-Korea után Vietnámba utazik, az Oeconomus igazgatója szerint ebből is az derül ki, hogy

az orosz elnök egyfajta ázsiai szövetséget próbál kialakítani,

hiszen a beiktatása utáni öt külföldi útból négy Ázsiába vezetett.

"Putyin megpróbál egy olyan szövetséget vagy partnerséget kovácsolni ázsiai országokból, amely a nyugati világrenddel szemben formálódik. Oroszország jelenleg pénzügyi kedvezményekkel és energiahordozókkal próbálja megnyerni magának ezeket az országokat" – mondta Bendarzsevszkij Anton.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati tájékoztató jön Paksról csütörtökön, Magyar Péter külön is üzent a helikopterezésről

Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×