Infostart.hu
eur:
365.52
usd:
324.69
bux:
143682.55
2026. október 7. szerda Amália
Ursula von der Leyen német védelmi miniszter nyilatkozik az Európai Parlament strasbourgi épületében 2019. július 3-án. Az előző nap az Európai Tanács von der Leyent jelölte az Európai Bizottság elnökének.
Nyitókép: Jean-Francois Badias

Szakértő: a gordiuszi csomó átvágása lehetne, ha találnának valakit Ursula von der Leyen helyett

Kiélezett helyzetben küzd a posztja megtartásáért Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke – írja legújabb elemzésében a Politico. Az InfoRádió által megkérdezett szakértő egyetért ezzel a megállapítással, a lap számításait és következtetéseit azonban részben vitatja.

2019-ben Ursula von der Leyen mindössze kilenc szavazatos többséggel biztosította be az Európai Bizottság elnöki posztját az Európai Parlamentben. A vasárnapi uniós választások után azonban valószínűleg egy még ellenségesebb EP jóváhagyására lesz szüksége – írta a Politico.

Az Európai Tanácsban a 27 államfő és miniszterelnök minősített többségének támogatását, az Európai Parlamentben pedig a 720 képviselő közül legalább 361-nek a szavazatát kell megszereznie a folytatáshoz, ehhez azonban az Európai Néppárt mellett a liberálisok, a szocialisták, sőt még a Zöldek voksai is szükségesek – kalkulált a lap.

Gát Ákos Bence, a Mathias Corvinus Collegium brüsszeli irodájának vezetője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója egyetért a Politico helyzetértékelésével.

"Egyáltalán nem biztos, hogy Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke maradhat az európai parlamenti választások után, hiszen meglehetősen erőteljes hatalmi ambíciókkal irányította az Európai Bizottságot, és nagyon nagy mértékben centralizálni kívánta az uniós döntéshozatali folyamatokat, most már erről a Politico is ír" – mutatott rá.

A néppárti Ursula von der Leyennek egy

rendkívül széles, országokon, pártokon és ideológiákon átívelő összefogásra lenne szüksége az újraválasztásához,

de Gát Ákos Bence szerint nem biztos, hogy ez az Európai Néppártnak is megéri.

"Amit a Politico sugalmaz, ez a baloldali, liberális és zöldpárti koalíció az Európai Néppárttal együtt, nehézségekbe ütközik, hiszen az Európai Bizottság elnöke az elmúlt hetekben, hónapokban egyre több gesztust tett a jobboldalnak, főként a zöldek rovására. A gazdatüntetések nyomán a Green Deal, az európai zöld megállapodás számos elemét visszavonták, ezzel a jobboldal számára tett gesztust Ursula von der Leyen; ezek után tárgyalóasztalhoz ülni a zöldekkel nehezebb ügy. Az Európai Néppártban is fel kell tenni azt a kérdést, hogy az EU-ban várhatóan erősödő jobboldali tendenciák ellenére egy baloldali együttműködésben továbbra is elkötelezhetik-e magukat, amely még a radikális zöldeket is magában foglalja, mert ha így tesznek, az tovább erodálhatja a párt hitelességét. A Néppárt ugyanis pont azért tudott visszaerősödni, mert megint elkezdett a politikájában markánsabb jobboldali elemeket megjeleníteni" – hangsúlyozta.

Könnyen előfordulhat, hogy az állam- és kormányfők

az EP-választás után átvágják ezt a gordiuszi csomót,

vagyis találnak egy másik bizottsági elnökjelöltet Ursula von der Leyen helyett – mondta Gát Ákos Bence, a Mathias Corvinus Collegium brüsszeli irodájának vezetője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sportközgazdász a magyar olimpiai álomról: tízezer milliárd forint és rengeteg munka

Sportközgazdász a magyar olimpiai álomról: tízezer milliárd forint és rengeteg munka

Magyarország mellett hat ország jelezte rendezési szándékát a 2036-os nyári olimpiára és paralimpiára. A budapesti központú rendezés mellett India, Katar, a Dél-afrikai Köztársaság, a Koreai Köztársaság, Németország és Törökország érdeklődik a lehetőség iránt. A jelentkezés hivatalos határideje október vége. Az esélyekről és a tervezhető költségekről Szabados Gábor sportközgazdászt kérdezte az InfoRádió.

Demkó Attila: Oroszország Kijevet érő újabb fenyegetése mögött van valós tartalom: egyre intenzívebben támadják a fővárost

Az orosz külügyminisztérium ismét arra szólította fel ismét az Ukrajnában tartózkodó diplomatákat és külföldieket, hogy hagyják el az országot. Ez a pszichológiai hadviselés része, de van mögötte valós fenyegetés is – mondta Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.
Csúcsok dőltek az amerikai tőzsdéken

Csúcsok dőltek az amerikai tőzsdéken

Jó a hangulat a világ tőzsdéin, ma reggel Ázsiában erősödéseket lehetett látni, Európában is pozitívak voltak a mozgások. A befektetők fókuszában a globális kötvényhozamok és az olajár alakulása áll, ma esnek az amerikai hozamok, és az olajár is lefelé vette az irányt. Az amerikai tőzsdéken is folytatódott az emelkedés, az S&P 500 és a Nasdaq új csúcsra ment, az Nvidia pedig karnyújtásnyira került a 6000 milliárd dolláros piaci kapitalizációhoz. A magyar tőzsdét főként az OTP menetelése húzta ma felfelé.   Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×