eur:
402.74
usd:
351.01
bux:
98308.79
2025. június 19. csütörtök Gyárfás
A Nemzeti Választási Iroda munkatársai a külföldről érkezett levélszavazatok azonosító nyilatkozatait dolgozzák fel az iroda budapesti központjában 2018. április 3-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

A külképviseleteken már megkezdődött a szavazás

Azok voksolhatnak, akik május 15-ig kérték a felvételüket a névjegyzékbe.

Az első nap 7200 levélszavazatot adtak le a külképviseleteken a Magyarországon vagy más uniós tagállamban lakcímmel nem rendelkező magyar választópolgárok az európai parlamenti (EP-) választásra - derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) internetes tájékoztató oldala, a www.valasztas.hu kedd reggeli adataiból.

A Magyarországon és más európai uniós országban lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazhatnak a június 9-ei európai parlamenti választáson, ehhez május 15-ig felvételüket kellett kérniük a névjegyzékbe.

A levélben szavazó a regisztrációkor választhatott postai kézbesítést, ezt több mint 102 ezren tették meg, az NVI pedig a május 13-ai héten postázta nekik a szavazási levélcsomagjukat. A választópolgár kérhette a levélcsomagot külképviseletre vagy magyarországi településre is. Az NVI nyilvántartása szerint több mint 24 ezren azt választották, hogy személyesen veszik át a csomagot.

Azok a levélben szavazók, akik azt kérték, hogy személyesen vehessék át a szavazási levélcsomagjukat, ezt hétfőtől tehetik meg (megjelölésük szerint) az országgyűlési egyéni választókerületi székhely településén, a kijelölt külképviseleteken (Belgrád, Beregszász, Bukarest, Csíkszereda, Kassa, Kolozsvár, Pozsony, Szabadka, Ungvár, Eszék, Kijev, Lendva) vagy a kijelölt, határ menti településeken (Battonya, Beregsurány, Biharkeresztes, Bódvaszilas, Csengersima, Fehérgyarmat, Kőszeg, Létavértes, Letenye, Letkés, Makó, Nagylak, Nyírábrány, Nyírlugos, Putnok, Rajka, Rédics, Tiszabecs, Tompa, Tornyosnémeti, Vámosszabadi, Záhony).

Az NVI elektronikus úton küldi meg az érintett külképviseleti választási irodának azoknak a választópolgároknak a jegyzékét, akik a regisztrációnál jelezték, hogy a szavazási levélcsomagot a külképviseleten kívánják átvenni.

A levélcsomagokat június 7-ig munkanapokon és június 9-én lehet átvenni a külképviseleteken, általában 9 és 16 óra között, de három külképviseleten (Beregszász, Ungvár, Szabadka) hosszabbított nyitvatartással várják a választókat.

A szavazási levélcsomagot kizárólag a jegyzéken szereplő választópolgár veheti át, meghatalmazottja nem. Lehetőség van arra, hogy a szavazólap és a nyilatkozat kitöltése után a választópolgár a külképviseleten leadja szavazatát. Annak, aki a válaszboríték leadására megjelenik a külképviseleten, személyazonossága ellenőrzése nélkül biztosítani kell, hogy a saját vagy más választópolgár válaszborítékját bedobja az urnába.

A szavazó szabadon dönthet arról, milyen úton juttatja vissza voksát az NVI-hez. A válaszborítékot feladhatja postán (bárhonnan ingyen), ebben az esetben a levélnek június 9-én 19 óráig meg kell érkeznie a Nemzeti Választási Irodához. Feladhatja térítés ellenében bármelyik külképviseletre címezve is, a beérkezés határideje ilyenkor a külképviseleti szavazás vége.

A válaszboríték leadható Magyarországon, bármelyik országgyűlési egyéni választókerületi választási irodában a szavazás napján 6 és 19 óra között, valamint bármely külképviseleten is a szavazást megelőző két hétben munkanapokon, a külképviseletek általában 9 és 16 óra között vannak nyitva. Van azonban három külképviselet, ahol hosszabbított nyitvatartással fogadják a levélszavazatokat: Szabadkán, Beregszászon és Ungváron, ott reggel 6-tól este 8 óráig biztosítják a szavazási iratok átvételét és a kitöltött szavazólapok leadását.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Donald Trump döntött, beavatkozik Iránban, már a bunkerrombolókat készítik elő

Szakértő: Donald Trump döntött, beavatkozik Iránban, már a bunkerrombolókat készítik elő

Ali Hamenei feltétel nélküli megadást elutasító válasza után az amerikai elnök döntött – véli Novák Attila. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Molnár Tamás Kutatóintézet tudományos főmunkatársa szerint a föld alatti atomlétesítményeket vehetik célba, a többi már az izraeli erőkre vár, de ez az akció évekkel vetheti vissza Teherán nukleáris programját.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.19. csütörtök, 18:00
Szalai Máté
külpolitikai szakértő, a Clingendael Intézet kutatója
Elkészültek Amerika háborús tervei, de Donald Trump még mindig nem tud dönteni – Ez áll a dilemma hátterében

Elkészültek Amerika háborús tervei, de Donald Trump még mindig nem tud dönteni – Ez áll a dilemma hátterében

Sajtóértesülések alapján Donald Trump amerikai idő szerint kedd este már jóváhagyta az Egyesült Államok esetleges Irán elleni katonai támadásának terveit, de jelenleg arra vár, hogy az Izrael által megtámadott és amerikai fenyegetés alatt álló Teherán esetleg önkéntesen felhagyhat-e a nukleáris programjával. Az amerikaiak legvalószínűbb célpontjának a legalább 300 méter mélyre temetett Fordó urándúsító bunkerlétesítmény tűnik, mely kapcsán Trump kijelentette: "Mi vagyunk az egyetlenek, akik képesek vagyunk [ennek az elpusztítására], de ez nem jelenti azt, hogy meg is fogom tenni." Az Egyesült Államok az elmúlt napokban tehát látszólag közelebb került egy nyílt katonai beavatkozáshoz Iránban, miközben a Republikánus Párt "héja" szárnya – mely Izraelre kiemelt szövetségesként, Iránra pedig elsőszámú ellenségként tekint – ezzel párhuzamosan egy perzsa rezsimváltás pedzegetésébe kezdett. Trump saját MAGA-táborát viszont kettévágta a kérdés: egy részük eltökélten állítja, az eszkalációt reszkírozó intervenció erősen szembemenne az elnök eddig hirdetett, "America First" elvre épülő külpolitikájával, ami a béke elősegítésére tett ígéretet mind az orosz-ukrán fronton, mind a Közel-Keleten.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×