Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Biden-Trump vita. Forrás: Variety
Nyitókép: Forrás: Variety

Hamarosan nyilvános szópárbajt vív Donald Trump és Joe Biden

Már június végén megtartják az amerikai elnökjelöltek első nyilvános televíziós vitáját Joe Biden és Donald Trump között, majd szeptember elején második alkalommal is szembenézhet egymással a demokrata és a republikánus jelölt.

Donald Trump előző elnök, republikánus jelölt, valamint Joe Biden hivatalban lévő elnök, a demokrata párt jelöltje szerdán közölte, hogy elfogadja a CNN hírtelevízió vitára szóló meghívását június 27-re, valamint az ABC országos televízió szeptember 10-i meghívását.

Joe Biden kampánycsapata ugyanakkor több feltételhez kötötte az elnök részvételét a vitákban, amelyek között szerepel, hogy azokon nem lesz jelen közönség, valamint harmadik jelölt sem vesz részt bennük. A demokraták kritériumai között szerepel az is, hogy a viták során annak a jelöltnek a mikrofonját kikapcsolják, aki épp nem kapott szót, valamint az eseményeket közvetítő televíziók körét is meghatározták.

Donald Trump az elmúlt hónapokban többször hívta elnökjelölti vitára Joe Bident, azt hangoztatva, hogy "bárhol és bármikor" várja riválisát.

A demokrata elnökjelölti kampány az elmúlt hónapokban nem adott világos választ arra, hogy Joe Biden részt vesz-e vitában. A jelenlegi elnök először május elején egy internetes interjúban mondta ki, hogy hajlandó lenne élő vitára republikánus ellenfelével.

Donald Trump szerdán közösségi oldalán bírálta Joe Bident a vitákhoz szabott feltételek miatt, azt állítva, hogy a demokrata jelölt "fél a tömegtől". A republikánus jelölt azt is közölte, hogy kettőnél több vitát tart szükségesnek, köztük olyat, amelyet egy nagyobb méretű helyszínen rendeznek meg.

Az első elnökjelölti vita június 27-én a CNN hírtelevízió szervezésében lesz, ami azt jelenti, hogy az amerikai média- és politikatörténetben a legkorábbi ilyen esemény lesz. Az amerikai elnökjelöltek számára 1960-ban szerveztek először televíziós vitát, akkor közönség nélkül, televízióstúdióból, John F. Kennedy és Richard Nixon között. Rendszeres hagyománnyá 1976-ban vált, és azóta minden elnökválasztási kampány kiemelt médiaeseménye a jelöltek közönség előtt tartott, élő vitája.

Az elnökjelölti viták megszervezésére 1987-ben külön szervezet is alakult, az Elnöki Viták Bizottsága (Commission of Presidential Debates - CPD).

A bizottság a 2024-es elnökválasztási kampány idejére már tavaly novemberben javasolt három időpontot és helyszínt: szeptember 16-re Texas államba, október 1-jére Virginia államba, majd október 9-re Utah államba.

Joe Biden kampányának vezetője szerdán levélben egy módosított menetrendet vázolt fel, a két elfogadott vitával összhangban. A demokrata választási kampányszervezetet vezető Jen O'Malley Dillon a választói szokások megváltozásával indokolta álláspontját, a lebonyolítás módjára vonatkozó elképzelését pedig azzal, hogy a 2020-as választások idején a CPD nem tudta betartatni a megállapított szabályokat.

Címlapról ajánljuk
4200 magyar rekedt az Emírségekben az iráni háború miatt, átvállalják a szállásköltségüket

4200 magyar rekedt az Emírségekben az iráni háború miatt, átvállalják a szállásköltségüket

Az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztere azt ígérte Szijjártó Péternek, hogy minden eszközzel megvédik az ott tartózkodó mintegy 4200 magyart. Az országot több száz iráni rakéta és drón vette célba, találatok érték Dubajt és Abu-Dzabit is. Az ország és az egész régió légterei le vannak zárva. Azt kérik, mindenki „maradjon, ahol van, mert az a legbiztonságosabb”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az Egyesült Államok a háború kirobbanása óta első alkalommal ismeri el, hogy veszteségeket szenvedett az Irán elleni hadművelet során. Három katona halálát és további öt ember súlyos sérülését ismerték el.A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) jelentése szerint megtámadták az Egyesült Államok repülőgép-hordozóját. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×