A volt elnök, Donald Trump még mindig vezet az elnökjelöltek népszerűségi versenyében. Az egyik összesített közvélemény-kutatási adat szerint 1,2 ponttal áll Joe Biden elnök előtt. Még lényegesebb eredmény, hogy az úgynevezett csatatér vagy billegő államok – abban a hét államban, amelyben valószínűleg el fog dőlni az elnökválasztás – mindegyikében Trump vezet vagy fél százalékponttal, vagy pedig öt százalékponttal. Ez meglehetősen szoros eredmény, ahogy mondani szokták, hibahatáron belül van – mondta az InfoRádióban Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora.

"Ha az eredményt lefordítjuk úgynevezett elektori kollégiumra, hiszen az számít, hogy ott ki hány szavazatot tud szerezni, akkor

jelen állás szerint 219 biztos szavazatra számíthatna Trump, 215-re pedig Biden. Összesen 270 szavazat kell ahhoz az elektori kollégiumban, hogy valakit megválasszanak elnöknek.

Ha a jelenlegi állásból indulunk ki, vagyis hogy Biden vesztésre áll ebben a hét billegő államban, ahol összesen 104 szavazatot lehet kapni, akkor Trump 312-226 arányban nyerne az elektori kollégiumban is" – vázolta a szakember.

Természetesen még sok minden hátra van az elnökválasztásig. A legfontosabb események közül hármat emelt ki Magyarics Tamás. Az egyik a Donald Trump elleni eljárások sorának eredménye. A második, hogy a júliusban, illetve augusztusban sorra kerülő országos konvenciók – előbb a republikánusoké, később a demokratáké – mennyit hoznak a pártok konyhájára. Végül pedig a szeptember első hétfője, az úgynevezett munka ünnepe után beinduló valódi elnökválasztási kampányban ki hogyan fog szerepelni, illetve ha lesz elnökjelölti vita (vagy viták), akkor azon Trump és Biden hogyan szerepel. Ez mindig nagyon komoly taktikai csatározás a két nagy párt között.

"És természetesen a legnagyobb kérdés az, hogy a gazdaság miként fog teljesíteni. Ugyanis jelen pillanatban a megkérdezettek többsége a gazdaság állapotát teszi első helyre a pártválasztásnál, és itt a republikánusok elég jelentős előnyben vannak a demokratákkal szemben. A kérdés az, hogy a gazdaság állapota, az infláció, a fogyasztói árindex, az energiaárak hogyan fognak alakulni" – mutatott rá az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora.

További érdekes kérdés, hogy az izraeli-gázai összecsapás a demokratáknak nem jött valami jól. Ugyanis a zsidó szavazók többsége, a kétharmad, háromnegyed része hagyományosan demokrata szavazó, ám egyre több arab hátterű szavazó is van az Egyesült Államokban.

Az utóbbi időben Joe Biden elnök megpróbált mind a két oldalnak eleget tenni, amivel viszont azt érte el, hogy egyiket sem sikerült igazán megnyernie.

Ez a külpolitikai kérdés tehát befolyásolhatja a választások kimenetét egy-két tagállamban.

A Donald Trump ellen folyó bírósági ügyekkel kapcsolatban több újdonság is van. A napokban elutasította a bíróság a volt elnök és Stormy Daniels ügyében zajló tárgyalás érvénytelenítését. Az, hogy most már Donald Trump mint republikánus jelölt házasságtörőként kezd feltűnni, Magyarics Tamás szerint még nem rontja érezhetően a népszerűségét.

Ám úgy látja, hogy döntő fontosságú lett most a következő hét, amikor a Stormy Danielsnek kifizetett hallgatási pénz hátteréről az egyik kulcsszereplő, Michael Cohen fog tanúvallomást tenni, aki jelen pillanatban azt hangoztatja, hogy Trump mindenről tudott.

"Maga a hallgatási pénz nem törvénytelen az Egyesült Államokban. A kérdés az, hogy miből, illetve miért fizették ezt hallgatási pénzt. A védelem szerint úgymond itt semmi látnivaló nincs, mert ez az ügy a 2016-os választások előtt volt, és nem volt köze a kampányhoz, vagyis nem azért fizettek a nőnek, hogy a kampányból ezt a kérdést kivegyék. Az ügyészség ezzel szemben azt állítja, hogy igenis ilyen célzattal fizettek" – foglalta össze az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora.