eur:
384.71
usd:
353.79
bux:
69874.02
2024. május 28. kedd Csanád, Emil
Palesztinokat támogató tüntetők Berlinben 2023. november 4-én. A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-én támadást indított Izrael ellen, az izraeli haderő pedig azóta támadja a Hamász katonai létesítményeit a palesztinok lakta övezetben. Izraelben több mint 1400 ember életét vesztette, az izraeli válaszcsapások több mint 9400 palesztin halálát okozták a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Vezető kutató: ennyire vegyes a kép Európában a gázai konfliktussal kapcsolatban

Az öreg kontinensnek közben már nem igazán osztanak lapokat, sokkal inkább a térségi szomszédoknak, illetve az Egyesült Államoknak - vélekedett az InfoRádióban Sayfo Omar (Migrációkutató Intézet). Jól látható szerinte, hogy a kormányok elsődleges célja, hogy a konfliktus ne terjedjen át az utcákra.

Amikor a Hamász 2023. október 7-én végrehajtotta az izraeli terrortámadást, szinte bizonyos volt, hogy a kialakult konfliktus túlterjeszkedik majd a zsidó állam határain. Európában tüntetések, utcai demonstrációk jelezték, hogy a harcoló felek minden eszközzel igyekeznek terjeszteni a maguk igazát.

Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója az InfoRádióban azt mondta, valamennyi európai országot érintette a kialakult konfliktus, elsősorban azokat, amelyek nagyobb muszlim, illetve közel-keleti diaszpóráknak adnak otthont, így Németországot, Franciaországot, Hollandiát és az Egyesült Királyságot.

"Mind a palesztin, mind az izraeli fél alapvetően folytat egyfajta aktivistatevékenységet Nyugat-Európában. Ennek a

gyökere 2001-re, a második intifádára vezet vissza, amikor is mind a két fél felismerte, hogy mennyire fontos számukra az - politikai céljaik elérése érdekében -, hogy az európai közvéleményt, ezen keresztül pedig a politikát is megnyerjék.

Azt látjuk, hogy amikor kezdődött az egész konfliktus, amikor a Hamász végrehajtotta a terrortámadását, akkor volt egy nagyon általános szolidaritási hullám az európai országokban, mindenhol szinte minden városban történtek megemlékezések az ártatlan áldozatok emlékére. Ekkor már viszont tudni lehetett, hogy az izraeli válaszcsapás nem fog elmaradni, és hogy ennek is lesznek hullámai az európai utcákon. És valóban így történt, számos palesztinpárti, illetve baloldali szervezet aktivizálta magát a nyugat-európai országokban, akik aztán hol tömegdemonstrációkat, hol kisebb tüntetéseket hajtottak végre, illetve próbáltak végrehajtani, hiszen a hatóságok igyekeztek elejét venni annak, hogy az indulatok elszabaduljanak" - fejtette ki a kutató.

A megmozdulások szimpátiatüntetések, de nyomásgyakorlások is voltak szerinte, de nagyon nehéz "szétszálazni" a kettőt.

"Az Egyesült Királyságban, ahol a legnagyobb tüntetések zajlottak, esetenként 300 ezer ember vonult London utcáira, és ott egyébként mai napig minden hétvégén, szombaton vannak kisebb-nagyobb megmozdulások. Ott nagyon vegyes a háttere ezeknek a tüntetéseknek; ott vannak a soraikban olyan, általánosságban véve háborúellenes szervezetek, baloldali szervezetek, amelyek már az Egyesült Királyság iraki beavatkozása ellen is tiltakoztak, emiatt jöttek létre. Vannak ugyanakkor kifejezetten palesztinbarát csoportok - nem kizárólag etnikai alapon szerveződők -, amelyek színes tagsága a palesztin ügyet szimbolikus ügyként kezelik, és hát persze voltak deklaráltan muszlim szervezetek is közöttük."

Arról is beszélt, hogy Németországban, ahol a hatóságok felléptek a tüntetések ellen, többet be is tiltottak, az volt a jellemző - például Berlinben, ahol a legnagyobb palesztin diaszpóra van Európában -, spontán módon tüntettek az emberek, de sokkal kisebb létszámban, mint az Egyesült Királyságban.

Megítélése szerint a kormányok számára a cél az, hogy a konfliktus ne terjedjen át az európai utcákra, márpedig "kifejezetten ijesztő volt a helyzet, amikor az egész konfliktus elkezdődött".

"Egyetlen hónap alatt Franciaországból 1500 antiszemita incidenst jelentettek, ami több volt, mint az elmúlt évek bármelyikében összesen. Az Egyesült Királyságból 1000 ilyen incidenst jelentettek, Hollandiából több mint 800-at" - mutatott rá.

Ugyanakkor megnőtt a muszlimok elleni támadások száma is: az Egyesült Királyságban egy hónap alatt a korábbi hétszeresére emelkedett a muszlimok elleni inzultusok száma.

"És akkor még nem is beszéltünk a

növekvő terrorveszélyről,

tehát a német belbiztonsági hivatal, az MI5 az Egyesült Királyságban, illetve az olasz hatóságok is terrorista tevékenység veszélyére hívták fel a figyelmet. Ott van a digitális szféra is: a X-en nagyon rövid időn belül tízszeresére nőtt az antiszemita tartalmaknak a száma, a YouTube-on pedig háromszorosára emelkedett a muszlimellenes tartalmaké" - tette hozzá.

Persze a kialakult konfliktusra kevésbé van hatása a közösségi médiának, a kutató szerint legfeljebb olyan mértékben, hogy az egyes európai kormányok miképpen állnak ehhez az egész helyzethez, ami kialakult a Közel-keleten.

"De azt látjuk, hogy Európa valójában stratégiai szempontból fontos a közel-keleti feleknek, de magára a harctéri tevékenységekre nem hat, legfeljebb igen közvetett módon; az európai közvéleménynek a megosztottsága miatt."

Ezen a ponton mutatott rá egy november-decemberi felmérés eredményeire, amely szerint nagy átlagban a lakosság harmada az európai országokban mindkét féllel szimpatizál, a lakosságnak egy másik egyharmadának nincs álláspontja az ügyben, a maradék egyharmad pedig alapvetően állást foglal valamelyik oldal mellett, ez pedig a politikára is kihat minden országban, nincs politikai egység, a Hamász terroristái és az izraeli védelmi erők is a maguk útját járják."

Elmondta még, hogy Európa gyakorlatilag a palesztin területeknek és így egyébként Gázának is az egyik legnagyobb segélyezője, ezáltal fontos, hogy miképp jutnak célba a segélyek; de a kutató szerint most már Európának nem nagyon osztanak lapot, sokkal inkább Szaúd-Arábiának, Egyiptomnak, Törökországnak, Iránnak vagy az Egyesült Államoknak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.28. kedd, 18:00
Ungár Péter
az LMP társelnöke és EP-listavezetője
Izgalmas sztorik a kriptopiacon, a tőzsdéken jó a hangulat

Izgalmas sztorik a kriptopiacon, a tőzsdéken jó a hangulat

Az angol tőzsde mellett az amerikai piacokon sem volt tegnap kereskedés, a magyar tőzsde azonban összességében felülteljesítő volt a nemzetközi átlaghoz képest, a nap végére új történelmi csúcsra emelkedett a BUX index. Gazdasági adatok tekintetében ma az Egyesült Államokban egy fontos ingatlanindexet és egy fogyasztói hangulatindexet publikálnak, ezek lehetnek hatással a hangulatra. Ami az előzetes adatokat illeti, felemás hangulatban indulhat a kereskedés a kontinenstőzsdéin. Izgalmas fejlemények zajlanak a kriptopiacon, mintegy 42 830 bitcoint adott el egy, még 2014-ben csődbe ment japán kriptotőzsde.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×