Az izraeli hadsereg kivonta a csapatai jelentős részét a Gázai övezet déli feléből vasárnap reggelre, ugyanakkor a katonai szóvivő kedden bejelentette, hogy a csapatkivonások és a Kairóban folyó tűzszüneti tárgyalások ellenére tovább harcolnak az izraeli hadsereg egységei a Gázai övezetben.
Novák Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Molnár Tamás Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa az InfoRádióban rámutatott, elég jelentős amerikai nyomás nehezedett az izraeli hadseregre.
"Ne felejtsük el, hogy ez csapatkivonás két nappal az után történt, hogy egy végzetes izraeli támadásban meghalt egy segélyszolgálat hét alkalmazottja. Joe Biden amerikai elnök folyamatosan nyomást gyakorol Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre. És van egy katonai ok is: igazából az egész rafahi bevonulás bizonytalan, miközben a gázai terület északi részének megtisztítása már befejeződött, az izraeli hadsereg ott kontrollálja a helyzetet, 5-6 ezer emberrel" – magyarázta Novák Attila.
Meglátása szerint
a Hamász mostanra jelentősen meggyengült, "de él",
északon 130-150 ezer palesztin maradt, délen viszont van 1,3-1,5 millió olyan ember, akiket nem engednek vissza északra.
Az izraeli hadsereg közben arról is beszámolt, hogy likvidálták Ali Ahmed Hashint, a Hezbollah egyik fontos parancsnokát. Erről azt mondta, hogy "találgatás".
"A Hezbollah és Izrael között folyamatosan a konfliktus, a Hezbollahot pedig nem önmagában kell értelmezni, tulajdonképpen Irán kihelyezett tagozata a Közel-Keleten, egy síita szervezet. Izrael a támadásokért felelős parancsnokokat, illetve a déli régió parancsnokait próbálja meg kiiktatni, ennek a sorába illeszkedik ez a mostani támadás is. A Hezbollah lövi Észak-Izraelt, a határ körüli területeket, de ez nem egy totális háború, hanem átlőnek és visszalőnek, illetve Izrael úgynevezett célzott támadásokkal próbálja megölni a Hezbollah vezetőit. A Hezbollahot sem lehet nyugtatni, egy sokkal erősebb szervezetről van szó, mint a Hamász, több a rakétája, felfegyverzett, kiképzett embere, vele végezni nehezebb feladat" – részletezte Novák Attila.
Hogy a kairói tűzszüneti tárgyalástól mi várható, arról azt mondta, eleve nem is közvetlenül tárgyalnak a felek.
"A Hamász kezdetben azt követelte, hogy az izraeli csapatok hagyják el Gázát, legyen azonnali tűzszünet. Szó van a túszok visszaadásáról, 133 túsz van még Gázában, de ebből legalább harminc már nem él. Most a Hamász javaslatai helyett már inkább az amerikaiaknak vannak mindenféle javaslataik, például egy hathetes tűzszünet, és az, hogy a Hamász bocsásson szabadon 40 túszt, és kapjanak prioritást az idősek, a nők és a betegek. De nincs megállapodás. A Hamász 700 palesztin kiszabadítását követeli, illetve az amerikaiak ezt közvetítik. Itt tehát egy óriási különbség van" – jelentette ki.
A túszok helyzetéről biztosat nem igazán lehet tudni, időnként találnak halottakat, és a szakértő abban is biztos, hogy nincsenek együtt, egy helyen,
politikai megoldás nélkül, fegyveres offenzívával aligha lehet őket kiszabadítani, "és a világ közvéleményének sem tetszene, rengeteg halottal járna".
A humanitárius segélyről szólva is azt mondta, jelentős az amerikai nyomás, és Törökország is szankciókat alkalmaz már Izrael ellen "gazdasági büntetésként".
