eur:
399.95
usd:
368.69
bux:
86851.38
2025. március 11. kedd Szilárd
Izraeli harckocsizók karbantartást végeznek Dél-Izraelben 2024. április 8-án, miután kivonultak a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júniszból. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei 2023. október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Atef Szafadi

Szakértő: nehéz gyorsan lezárni az izraeli háborút, mert még több halottal járna

Amerika mellett most már Törökország is nyomást helyez Izraelre, mégsem egyszerű a gázai háború befejezése Novák Attila szerint. Az NKE tudományos főmunkatársa az északi területet már izraeli kontroll alatt lévőnek látja, viszont a most ostrom alatt álló délen rekedt rengeteg menekülő palesztin ember. A túszok témája pedig nagyon érzékeny.

Az izraeli hadsereg kivonta a csapatai jelentős részét a Gázai övezet déli feléből vasárnap reggelre, ugyanakkor a katonai szóvivő kedden bejelentette, hogy a csapatkivonások és a Kairóban folyó tűzszüneti tárgyalások ellenére tovább harcolnak az izraeli hadsereg egységei a Gázai övezetben.

Novák Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Molnár Tamás Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa az InfoRádióban rámutatott, elég jelentős amerikai nyomás nehezedett az izraeli hadseregre.

"Ne felejtsük el, hogy ez csapatkivonás két nappal az után történt, hogy egy végzetes izraeli támadásban meghalt egy segélyszolgálat hét alkalmazottja. Joe Biden amerikai elnök folyamatosan nyomást gyakorol Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre. És van egy katonai ok is: igazából az egész rafahi bevonulás bizonytalan, miközben a gázai terület északi részének megtisztítása már befejeződött, az izraeli hadsereg ott kontrollálja a helyzetet, 5-6 ezer emberrel" – magyarázta Novák Attila.

Meglátása szerint

a Hamász mostanra jelentősen meggyengült, "de él",

északon 130-150 ezer palesztin maradt, délen viszont van 1,3-1,5 millió olyan ember, akiket nem engednek vissza északra.

Az izraeli hadsereg közben arról is beszámolt, hogy likvidálták Ali Ahmed Hashint, a Hezbollah egyik fontos parancsnokát. Erről azt mondta, hogy "találgatás".

"A Hezbollah és Izrael között folyamatosan a konfliktus, a Hezbollahot pedig nem önmagában kell értelmezni, tulajdonképpen Irán kihelyezett tagozata a Közel-Keleten, egy síita szervezet. Izrael a támadásokért felelős parancsnokokat, illetve a déli régió parancsnokait próbálja meg kiiktatni, ennek a sorába illeszkedik ez a mostani támadás is. A Hezbollah lövi Észak-Izraelt, a határ körüli területeket, de ez nem egy totális háború, hanem átlőnek és visszalőnek, illetve Izrael úgynevezett célzott támadásokkal próbálja megölni a Hezbollah vezetőit. A Hezbollahot sem lehet nyugtatni, egy sokkal erősebb szervezetről van szó, mint a Hamász, több a rakétája, felfegyverzett, kiképzett embere, vele végezni nehezebb feladat" – részletezte Novák Attila.

Hogy a kairói tűzszüneti tárgyalástól mi várható, arról azt mondta, eleve nem is közvetlenül tárgyalnak a felek.

"A Hamász kezdetben azt követelte, hogy az izraeli csapatok hagyják el Gázát, legyen azonnali tűzszünet. Szó van a túszok visszaadásáról, 133 túsz van még Gázában, de ebből legalább harminc már nem él. Most a Hamász javaslatai helyett már inkább az amerikaiaknak vannak mindenféle javaslataik, például egy hathetes tűzszünet, és az, hogy a Hamász bocsásson szabadon 40 túszt, és kapjanak prioritást az idősek, a nők és a betegek. De nincs megállapodás. A Hamász 700 palesztin kiszabadítását követeli, illetve az amerikaiak ezt közvetítik. Itt tehát egy óriási különbség van" – jelentette ki.

A túszok helyzetéről biztosat nem igazán lehet tudni, időnként találnak halottakat, és a szakértő abban is biztos, hogy nincsenek együtt, egy helyen,

politikai megoldás nélkül, fegyveres offenzívával aligha lehet őket kiszabadítani, "és a világ közvéleményének sem tetszene, rengeteg halottal járna".

A humanitárius segélyről szólva is azt mondta, jelentős az amerikai nyomás, és Törökország is szankciókat alkalmaz már Izrael ellen "gazdasági büntetésként".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Világjáró mikrochipek: így játsszák ki az oroszok a legszigorúbb nyugati szankciókat is

Világjáró mikrochipek: így játsszák ki az oroszok a legszigorúbb nyugati szankciókat is

Négy évvel az után, hogy a Nyugat számos korlátozó intézkedést léptetett érvénybe Moszkva ellen, az orosz hadiipar zavartalanul hozzájut a legfejlettebb európai és amerikai mikrochipekhez.

Pásztor Szabolcs: nálunk nem a Németországban felbukkant száj- és körömfájás vírus jelent meg

Egyelőre nem terjedt tovább a ragadós száj- és körömfájás nevű betegség vírusa arról a kisbajcsi szarvasmarha-telepről, ahol azonosították – tájékoztatta az InfoRádiót az országos főállatorvos, aki beszámolt a friss intézkedésekről és a vírus származásáról eddig megtudott információkról.
VIDEÓ
Betörtek Szumiba az orosz katonák, sorsfordító tárgyalás készül - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Betörtek Szumiba az orosz katonák, sorsfordító tárgyalás készül - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Ma tárgyal az Egyesült Államok és Ukrajna a nyersanyag-megállapodás felélesztéséről, melynek fejében Donald Trump elnök visszaállíthatja az ukrán haderőnek biztosított katonai támogatás egy részét. A múlt héten orosz katonák léptek be Szumi megyébe és tegnap orosz források szerint Dnyipropetrovszk megyébe is behatoltak. Kurszknál megreccsent a frontvonal, de úgy néz ki most, hogy sikerült stabilizálni a helyzetet, mielőtt az oroszok Szudzsát is elfoglalták volna. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború keddi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×