eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (j) a védelmi szervezet kétnapos brüsszeli külügyminiszteri tanácsülésének első napján, 2024. április 3-án.
Nyitókép: MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert

Jens Stoltenberg júliusra NATO-megegyezést vár a Kijevnek történő fegyverszállításokról

A NATO-nak "kiszámítható" és "hosszú távú" katonai segítséget kell nyújtania Ukrajnának, a támogatás dinamikáját több évre szóló ígéretre kell váltania a szövetség intézményesített keretei között - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben szerdán, a tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően. Szijjártó Péter is nyilatkozott.

Jens Stoltenberg a tanácskozásra érkezve újságíróknak nyilatkozva közölte: a NATO hosszú távú, kiszámítható és határozott támogatása Ukrajnának azt üzeni Moszkvának, hogy Oroszország nem nyerheti meg a háborút.

"Moszkvának meg kell értenie, hogy nem tudja elérni céljait a csatatéren" - fogalmazott.

A NATO-főtitkár hangsúlyozta: meg kell változtatni a támogatás dinamikáját, és megbízható, kiszámítható segítséget kell nyújtani Ukrajnának, de kevésbé az önkéntes hozzájárulásokra, mint inkább NATO-kötelezettségvállalásokra támaszkodva. Ezért - mint kiemelte - a tagországok külügyminiszterei megvitatják, hogy a szövetség saját keretei között mi módon vállalhatna nagyobb felelősséget a katonai felszerelések küldésének és az ukrán katonák továbbképzésének koordinálásában.

Kérdésre válaszolva elmondta:

a NATO az úgynevezett Ramstein formátumban kezdeményezett fegyverszállítások koordinálását végezhetné, ami - szavai szerint - segíthet fenntartani Ukrajna fegyverellátásának zavartalanságát.

Hozzátette: ehhez a döntéshez minden tagország egyetértésére van szükség, amelyet - mint kiemelte - reménye szerint júliusban, a washingtoni NATO-csúcstalálkozón adnának meg a tagállami vezetők.

"Határozottan ki kell állnunk Ukrajna támogatása mellett" - szögezte le a NATO-főtitkár, majd hozzátette: Ukrajnának sürgős katonai szükségletei vannak, bármilyen késedelem a támogatásban következményekkel jár a csatatéren.

Stoltenberg elmondta: a tagországok Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter részvételével a tanácskozás második, csütörtöki napján, vagyis a NATO-Ukrajna Tanács ülésén átalakítják a szövetség átfogó segítségnyújtási csomagját egy többéves segítségnyújtási programmá. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: "újabb és több pénzre" van szükség Ukrajna támogatására. A többéves segítségnyújtási program segíteni fog Ukrajnának közelebb kerülnie a NATO-hoz a szükséges szabványok bevezetése által a beszerzéstől a logisztikáig.

Információk szerint a többéves segítségnyújtási program egyebek mellett egy százmilliárd dolláros, öt évre szóló alapot hozna létre Ukrajna támogatására.

A NATO-főtitkár kijelentette: Ukrajna a NATO tagja lesz, "a kérdés nem a hogyan, hanem a mikor".

Stoltenberg végezetül kijelentette: "az ukrajnai háború jól érzékelteti", hogy a biztonság nem regionális, hanem globális kérdés, ugyanis "Oroszország számára az ázsiai barátaitól kapott támogatás" létfontosságú agressziója folytatásához. Ezért - mint kiemelte - a hasonló gondolkodású nemzeteknek szerte a világon össze kell fogniuk, hogy együtt megvédhessék az erőszakmentes, szabályokon alapuló globális rendet. Gyakorlati együttműködésük a kibernetikai és a hibrid fenyegetések elleni védelem és a technológia területén hozzájárul az európai és a globális biztonsághoz - tette hozzá a NATO főtitkára.

Szijjártó Péter: ez egy védelmi szövetség, nem pedig támadási szövetség

Magyarország egyetlen olyan javaslatot sem fog támogatni a NATO külügyminiszteri ülésén, amely a katonai szervezetet közelebb vinné a háborúhoz vagy védelmiből támadási szövetséggé alakítaná át - szögezte le a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még Budapesten. A tárcavezető, mielőtt útnak indult volna a NATO brüsszeli külügyminiszteri tanácsülésére, rámutatott, hogy a találkozó napirendjét ezúttal is az ukrajnai háború fogja uralni, ahogy több mint két éve mindig.

Ennek kapcsán pedig kijelentette, hogy a NATO védelmi szövetség, és Magyarország ellen fog állni azon javaslatoknak, amelyek támadási szövetséggé alakítanák át, miután ez súlyos eszkalációs fenyegetéssel járna. Úgy vélekedett, hogy erről a témáról a keleti tagállamok tudnak a leghitelesebben beszélni, amelyek a fegyveres konfliktus közvetlen szomszédságában élnek.

"A háború szörnyű, természetesen elítéljük, a háborúban emberek halnak meg a szomszédunkban, de mégis ismételten, újra meg újra világossá kell tenni, hogy ez nem a mi háborúnk. Ez nem Magyarország háborúja, de még csak nem is a NATO háborúja" - közölte.

Majd a kétnapos tanácskozás legfontosabb céljaként ennek az állapotnak a fenntartását nevezte meg, vagyis annak elkerülését, hogy az ukrajnai háború az észak-atlanti szövetség háborújává váljon.

"Mi azt szeretnénk, ha érvényben maradnának azok a közös döntéseink, amelyeket immáron több mint két esztendeje hoztunk közös akarattal, konszenzussal, egyhangú szavazással. Ezek úgy szólnak, hogy a NATO nem részese az Ukrajnában zajló háborúnak, és mindent meg is kell tennünk annak érdekében, hogy elkerüljük a NATO és Oroszország közvetlen konfliktusát a következő időszakban" - idézte fel.

Szijjártó Péter sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy

vannak ezzel ellentétes szándékok, tervek, és készülnek ezzel ellentétes előterjesztések, amelyek "az eddig vörösnek hitt vonalak egy részét bizony átlépnék".

Szavai szerint ezen terveknek egyfajta előképei voltak az elmúlt hetekben látható nyilatkozatok nyugat-európai politikusok részéről, akik nem zárták ki adott esetben még a katonák küldését sem Ukrajnába.

"Magyarország ellen fog állni minden egyes olyan javaslatnak, amely adott esetben az Ukrajnában zajló háború eszkalációjához, egy világháború közvetlen fenyegetéséhez vezetne, illetőleg amely javaslatok a NATO és Oroszország közötti konfliktus kialakulását vetítenék előre" - jelentette ki.

"Mi, magyarok az elkövetkezendő két napban sem fogunk támogatni egyetlenegy olyan javaslatot sem, amely a NATO-t közelebb vinné a háborúhoz, vagy amely a NATO-t védelmi szövetségből támadási szövetséggé alakítaná át" - tette hozzá.

"Abban reménykedünk tehát, hogy a következő két nap során is a NATO külügyminiszteri tanácsülésén is győzni fog a józan ész, a béke és a biztonság iránti vágy fog felülkerekedni" - összegzett.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×