Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella
Emmanuel Macron francia elnök sajtóértekezletet tart az Európai Unió és a 33 országot tömörítő Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) harmadik csúcstalálkozóján Brüsszelben 2023. július 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Ha Oroszország győz a háborúban, ezek az országok készülhetnek - Emmanuel Macron szerint

Emmanuel Macron francia államfő szerint ha Oroszország megnyeri a háborút Ukrajna ellen, akkor Európa hitelessége nullára csökken.

Az ukrajnai háború "egzisztenciális (kérdés) Európa és Franciaország számára" - mondta csütörtök este a köztársasági elnök a France2 francia köztelevíziónak és a TF1 francia kereskedelmi televíziónak adott élő interjúban, kiemelve, hogy ugyanakkor Franciaország "soha nem fog támadni, soha nem fogja átvenni a kezdeményezést", mert "Franciaország a béke ereje".

"Ma, ha békét akarunk Ukrajnában, nem szabad gyengének lennünk, ezért tisztán kell látnunk a helyzetet, és határozottan, akarattal és bátran ki kell mondanunk, hogy készek vagyunk minden rendelkezésünkre álló eszközt felhasználni a célunk elérése érdekében, vagyis azért, hogy Oroszország ne győzzön" - fogalmazott a francia elnök. "Gondolja, hogy a lengyelek, a litvánok, az észtek, a románok és a bolgárok egy másodpercig is békében maradhatnának" orosz győzelem esetén Ukrajnában? - tette hozzá Emmanuel Macron, és kijelentette: "ha Oroszország megnyeri ezt a háborút, Európa hitelessége nullára csökken", s "nem lennénk többé biztonságban Európában".

"Ha a helyzet romlik (Ukrajnában), készen kell állnunk, és készen fogunk állni arra, hogy meghozzuk a szükséges döntéseket annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerje meg a háborút" - hangsúlyozta Emmanuel Macron. Úgy vélte, hogy a franciák biztonságának az a feltétele, hogy Ukrajnában Oroszország vereséget szenvedjen. "Akik korlátokat szabnak Ukrajna támogatásában, a vereséget választják" - mondta.

Három hónappal a június 9-i európai parlamenti választások előtt az Ukrajnának nyújtott támogatás a kampány egyik fő témájává vált Franciaországban, különösen Emmanuel Macron február végi kijelentése óta, amelyben nem zárta ki, hogy csapatokat küld Ukrajnába, és jelezte, hogy "nem kíván korlátokat szabni" a Kijevnek nyújtott támogatásnak.

A francia nemzetgyűlés kedd esti, a szenátus pedig szerda esti szavazásán nagy többséggel támogatásáról biztosította a francia elnök és ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij által február 16-án Párizsban aláírt kétoldalú biztonsági megállapodást, amelynek célja hosszú távon szavatolni a polgári és katonai támogatást Ukrajnának az Oroszországgal vívott háborúban. A Marine Le Pen vezette jobboldali szuverenista Nemzeti Tömörülés és a radikális baloldali Engedetlen Franciaország képviselői ugyanakkor tartózkodtak a szavazáson. Emmanuel Macron csütörtök este úgy vélte, hogy "a tartózkodás vagy az Ukrajna támogatása elleni szavazás nem a békét, hanem a vereséget jelenti".

Címlapról ajánljuk
Wéber Gábor: Kimi Antonelli lubickol, és egyelőre csak élvezni akarja ezt

Wéber Gábor: Kimi Antonelli lubickol, és egyelőre csak élvezni akarja ezt

Az első kilenc versenyhétvégén látottak alapján nem volt olyan futam, ahol a csapattárssal, George Russell-lel és az egész mezőnnyel való összevetésben ne Kimi Antonelli bizonyult volna a leggyorsabbnak – mondta Wéber Gábor Forma–1-es kommentátor az InfoRádió Aréna című műsorában. Azt gondolja, ha a fiatal olasz pilóta nem peches két futamon, akkor akár 45-50 ponttal is vezethetne az összetettben.

„Elértük a vendégek teherviselő képességének határát” – drágább, de egyben gyengébb is az idei strandszezon

A munkabérek és az energiaárak emelkedését érvényesíteni kellett a strandjegyek árában, ez a fő oka annak, hogy átlagosan 10 százalékkal drágultak a belépők – mondta az InfoRádióban a Magyar Fürdőszövetség főtitkára. Balogh Zoltán kitért arra is, hogy a víz- és csatornadíjak év közben emelkedtek, ami korábban nem volt jellemző, az üzemeltetőknek viszont ezt is figyelembe kell venniük az árak meghatározásánál.
Sorra buknak le a sírrablók – Évtizedes titkok derülnek ki világhírű múzeumokban

Sorra buknak le a sírrablók – Évtizedes titkok derülnek ki világhírű múzeumokban

Ismét több tucat régiséget foglalt le a manhattani kerületi ügyészség a New York-i Metropolitan Museumban (Met), amelyek egytől egyig illegális tranzakciók útján kerültek az intézménybe. Az ilyen tárgyak  restitúciója felgyorsult az utóbbi időszakban, a napokban Olaszország, Irak és Indonézia láthatta viszont becses értékeit, szám szerint egy híján hatvanat, mind kalandos úton került amerikai intézményekbe. A most publikált adatok szerint az utóbbi időben egyedül a Met-nek mintegy 95 millió dollár értékű antikvitástól kellett megválnia, miután kiderült, hogy ősi lelőhelyek fosztogatóinak kezéből kerültek a „kifehéredés” útjára értő, ám a piac árnyékos oldalán működő kereskedők közreműködésével.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×