Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
An illustration of Russia map and a red prohibition sign. Travel ban concept. Closed borders due to covid-19 infection.  Sanctions.
Nyitókép: Galina Pilina / Getty Images

Újabb szankciókat vetettek ki Oroszországra

Új-Zéland magas rangú orosz banki tisztségviselőket és olyan vállalatokat sújtott újabb büntetőintézkedésekkel, amelyek a gyanú szerint az orosz védelmi ipart igyekeznek új technológiákkal felvértezni, vagy észak-koreai fegyverek beszerzésében érintettek.

Az új-zélandi kormány újabb szankciókat vetett ki Oroszországra az Ukrajna ellen indított háborúja miatt, valamint bevezette a legfejlettebb iparú országok csoportja (G7) és az Európai Unió által már elfogadott, az orosz kőolajra vonatkozó árplafont.

Winston Peters külügyminiszter közölte: az új-zélandi kormány újabb büntetőintézkedései 61 természetes személyt, vállalkozást vagy szervezetet érintenek.

Az új szankciók egyik célja azoknak a vállalatoknak a gazdasági tevékenységének korlátozása, melyek – közvetítő országok segítségével – Oroszországba vagy Fehéroroszországba exportálnak termékeket.

A büntetőintézkedésekkel sújtottak között vannak magas rangú orosz banki tisztségviselők, valamint olyan vállalatok, amelyeket a gyanú szerint az orosz védelmi ipart igyekeznek új technológiákkal felvértezni, vagy észak-koreai fegyverek beszerzésében érintettek.

A most kivetett új-zélandi szankciók azoknak a nemzetközi erőfeszítéseknek a részei, melyekkel igyekeznek lehetetlenné tenni, hogy a Kreml tovább finanszírozhassa Ukrajna elleni hadműveleteit.

Az ukrajnai háború 2022. februári kezdete óta Új-Zéland összesen több mint 1600 természetes személyt – köztük Vlagyimir Putyin orosz elnököt és körét –, valamint vállalatot sújtott büntetőintézkedésekkel.

Wellington emellett több mint százmillió új-zélandi dollárnyi (22 milliárd forint) támogatást adományozott már Ukrajnának katonai és humanitárius célokra.

Címlapról ajánljuk
Klímaküzdelem – Szép lassan szembefordult az olajországokkal Kína

Klímaküzdelem – Szép lassan szembefordult az olajországokkal Kína

Az olajországok ismét lefékezték az ENSZ klímatárgyalásait – eről beszélt az Inforádióban Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center társalapítója, senior klímapolitikai tanácsadója. A júniusban Bonnban rendezett egyeztetéseken több kulcsfontosságú kérdésben sem született megállapodás, miközben figyelemre méltó geopolitikai változásként látszik, hogy Kína egyre inkább a nemzetközi klímaegyüttműködés fenntartása mellett lép fel.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Vitézy Dávid közlekedési és beruházás miniszter Facebook-videóban számolt be róla, hogy a kormány elkezdte a korábban megkötött autópálya-koncesszió átvilágátását. A miniszter elmondta, hogy a 35 évre megkötött, 24 ezer milliárdos szerződésből az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak. Magyar Péter miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a Tisza-kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat 12 pontot tartalmaz, köztük a képviselők háromciklusos időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítését. A módosítás emellett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt hozna létre, csökkentené a sarkalatos törvények számát, és visszanevezné a vármegyéket megyékre. Cikkünk folyamatosan frissül a kormány legfrissebb döntéseivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×