Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel
2018. január 23-án Afganisztánban, a kandahári légi támaszponton készített kép egy MQ-9-es Reaper típusú amerikai felderítő drónról. Két Szu-27-es orosz harci gép elfogott és megsemmisített egy Reaper amerikai drónt a Fekete-tenger fölött, nemzetközi légtérben 2023. március 14-én.
Nyitókép: MTI/AP/MH/Maszúd Hoszaini

Ha igazat mondanak a húszik, nagy trófeát ejtettek

A Pentagon vizsgálja, hogy mi okozta egy amerikai katonai drón lezuhanását Jemen partjai közelében - közölték amerikai katonai illetékesek hétfőn.

Amerikai tisztségviselők annyit erősítettek meg, hogy az MQ-9 Reaper, egy többnyire megfigyelő és felderítő célokra használt, 20 méter szárnyfesztávú, pilóta nélküli repülő eszköz a tengerbe esett. Ezt azzal egészítettek ki, hogy a drón nemzetközi légtérben tartózkodott, nemzetközi vizek fölött, amikor lezuhant.

A jemeni húszik egy szóvivője hétfőn azt állította, hogy az amerikai katonai eszközt légvédelmük semmisítette meg, és azt mondta, hogy a drón rakétával volt felfegyverezve és ellenséges küldetést teljesített. A közlés szerint a légvédelem Nyugat-Jemen Hodeida kikötővárosa közelében avatkozott be.

Amennyiben bebizonyosodik, hogy az amerikai eszközt a húszi fegyveresek lőtték le, akkor a tavaly november után ez a második eset, amikor MQ-9-es drón ellenséges támadás áldozatává válik. Az eszköz értéke 32 millió dollár, különlegessége, hogy mintegy 27 órán keresztül tud a levegőben tartózkodni, a megfigyelő, felderítő célok mellett, fegyvert is képes szállítani.

Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) hétvégén arról számolt be, hogy szombaton sikeres légicsapásokat hajtottak végre húszi célpontok ellen, köztük első alkalommal víz alatti drón ellen.

A húszik vasárnap eltaláltak egy Belize-i zászló alatt az Ádeni-öböl és a Vörös-tenger között hajózó, Bulgáriába tartó kereskedelmi hajót, amelynek legénységét sikeresen kimenekítették. A jemeni fegyveresek állítása szerint a vegyi anyagot szállító hajó elsüllyedhet, nyugati források ezt nem erősítették meg. Hétfőn egy amerikai tulajdonban álló görög zászló alatt közlekedő hajó is vészjelzést adott le támadás miatt az Ádeni-öbölben.

A Jement uraló húszik tavaly október közepe, az Izrael és Hamász közötti konfliktus kibontakozása után indítottak rendszeres támadásokat az ország partjai közelében, nemzetközi hajózási útvonalon közlekedő kereskedelmi hajók ellen, azt állítva, hogy a palesztinok mellett szolidaritás mozgatja akcióikat. Az Egyesült Államok szerint a jemeni fegyveres csoportot Irán támogatja.

A megszaporodott támadások nyomán több globális áruszállító vállalkozás kényszerült arra, hogy az Afrika körüli hosszabb, költségesebb útvonalra irányítsa hajóit, és elkerülje a Vörös-tengeri útvonalat.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×