eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal az ENSZ szudáni humanitárius helyzetről szóló miniszteri szintű találkozóján New Yorkban 2023. szeptember 20-án.
Nyitókép: MTI/KKM

Szijjártó Péter: vannak törekvések az ukrajnai és a közel-keleti háború kiterjesztésére

Az ENSZ legfontosabb feladata jelenleg meggátolni az ukrajnai és a közel-keleti konfliktus egyesek által láthatóan kívánatosnak tartott eszkalációját. Magyarország továbbra is minden béketörekvésben kész segítséget nyújtani - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán New Yorkban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ-közgyűlés ülése előtt hangsúlyozta, hogy a második világháború óta napjainkban van legrosszabb állapotában a globális biztonság, most a legnagyobb a veszélye a harmadik világháború kirobbanásának, ezért a világszervezetnek élére kell állnia minden terrorellenes és béketörekvésnek.

Leszögezte: az ENSZ épp azért jött létre, hogy platformként funkcionáljon az ellenséges államok között. "És mi azt szeretnénk, hogy a szomszédunkban zajló háború mielőbb véget érjen, a Közel-Keleten pedig a terrorellenes műveletek sikerre vezessenek. Tehát az ENSZ-nek most az a fő feladata, hogy fellépjen a béke érdekében, és segítsen a terrorellenes küzdelem sikerre vitelében" - jelentette ki.

Kitért arra is, hogy az ukrajnai és a közel-keleti háború esetében is fennáll az eszkaláció kockázata. "Jól látszik, hogy erre vonatkozóan vannak is törekvések. Vannak törekvések arra, hogy mind az Ukrajnában zajló háborút, mind pedig a közel-keleti konfliktust kiterjesszék további országokra" - húzta alá.

Majd rámutatott, hogy ez regionális, sőt globális méretű háborúhoz vezethetne, a legfontosabb feladat ezért ma a nemzetközi közösség előtt a két válság kiszélesedésének megakadályozása.

Szijjártó Péter globális érdeknek nevezte a gázai terrorellenes műveletek sikerét, illetve arra is felhívta a figyelmet, hogy meg kell előzni a harcok átterjedését Libanonra, ezért segíteni kell a bejrúti kormányt.

"Ugyanígy, az ukrajnai háborúban is minél többen szállítanak fegyvert, minél több fegyvert szállítanak, annál hosszabb lesz a háború, annál több ember hal meg, annál nagyobb pusztítás jön, és minden egyes nap a háborúban sajnos magával hozza a továbbterjedés veszélyét" - vélekedett.

"Látszik, hogy itt is vannak törekvések arra, hogy különböző országokat beleprovokáljanak a háborúba. Nekünk, európaiaknak, NATO-tagoknak most az a legfontosabb feladatunk, hogy megakadályozzuk egy esetleges NATO-Oroszország konfliktus kirobbanását, ugyanis az nyilvánvalóan a harmadik világháború kitörésével megegyezne" - tette hozzá.

Továbbá kiemelte, hogy minél később rendeződik az ukrajnai és a közel-keleti helyzet, annál nagyobb az esélye a világ ismételt blokkosodásának, amin Közép-Európa és Magyarország egyszer már súlyosan rajtaveszített.

"Minél előbb sikerül lezárni a háborút, minél előbb győzelem születik a terrorellenes műveletben, annál nagyobb az esélye annak, hogy a következő világpolitikai időszak az összeköttetésekről, a konnektivitásról, a civilizált együttműködésről fog szólni" - mondta.

Ezzel kapcsolatban pedig reményét fejezte ki, hogy a globális békepárti többség hangja fel tud erősödni az ENSZ-ben a transzatlanti világ "háborús pszichózisával" szemben.

A miniszter közölte, hogy Magyarország kész segítséget nyújtani minden olyan törekvésben, amelynek a célja a béke előmozdítása, az országok közötti kulturált együttműködés.

"Mi őszinte, nyílt, békepárti külpolitikát folytatunk, egy olyan külpolitikát, amely a kölcsönös tiszteletre törekszik. Ezért látható, hogy bár mi a nyugati szövetségi rendszerek tagjai vagyunk, NATO- és európai uniós tagországok, de tudunk beszélni a keleti országokkal is" - húzta alá.

"Magyarország azon kevés államok egyike a világon, amelyek a szélrózsa minden irányába és a politikai rendszerek minden irányába képesek értelmes párbeszédet folytatni. Ezért mi természetesen rendelkezésre állunk" - jegyezte meg.

Végül pedig tudatta, hogy több amerikai vállalat vezetőjével is találkozni fog a napokban New Yorkban és Bostonban. Üdvözölte, hogy a hazánkban a második legnagyobb beruházói közösséget adó amerikai cégek "nem politikai propaganda, hanem a valóság alapján ítélnek meg egy-egy beruházási helyszínt".

"Az amerikai vállalatok bizalma Magyarország iránt töretlen (.) Jónak ítélik a magyarországi beruházási környezetet, kedvezőnek, s ezért remélem, hogy most a következő két napban is tudunk kötni egy-két olyan megállapodást, amely (.) újabb és újabb beruházásokat fog eredményezni" - fűzte hozzá.

Szijjártó Péter megindokolta az újabb magyar "blokkolást"

Az ENSZ-közgyűlés előtt, az egyes izraeli telepesek szankcionálására vonatkozó EU-s javaslat vitája, illetve annak Magyarország általi blokkolása kapcsán a tárcavezető arról számolt be, hogy "olyan indulatokkal túlfűtött, nagyon alacsony színvonalú személyeskedésbe átmenő" vitát még nem élt át az utóbbi tíz évben Brüsszelben, mint az előző hétvégén a külügyi tanácsban a közel-keleti napirendi pont alatt.

"Jól látszik az, hogy Európában van egy nagyon komoly Izrael-ellenes álláspont. Sokan fel is sorakoztak emögé.

Láthatjuk Európa nyugati felében, ahogyan itt, az Egyesült Államokban is, hogy az antiszemita bűncselekmények száma rohamosan növekszik, az Izrael-ellenes tüntetések száma nő, és a modernkori antiszemitizmus tombol. Ez Nyugat-Európában hatványozottan így van" - hangsúlyozta.

"A helyzet az, hogy nyugat-európai kormányok ennek felülve most épp azt szorgalmazzák, hogy egyes izraeli állampolgárokat, úgynevezett telepeseket tegyenek fel szankciós listára. Mi azt gondoljuk, hogy ennek semmiképpen nincs itt az ideje" - fűzte hozzá.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy Izraelt brutális terrortámadás érte, és jelenleg terrorellenes műveletet folytat, amely során a civilek megóvása mellett ki kell szabadítani a túszokat, ráadásul eközben mindent meg kell tenni az eszkaláció elkerülése érdekében.

"Most nincs itt az ideje izraeliek szankcionálásának, mivel az csak további feszültségeket tud generálni, meghosszabbíthatja a terrorellenes műveleteket, újabb áldozatokat okozhat"

- figyelmeztetett.

"Európának itt is arra kellene koncentrálni, hogy a terrorellenes műveletek mielőbb sikerre vezessenek, és az élet visszatérhessen a normális mederbe a Közel-Keleten, ami amúgy már megindult az Ábrahám-megállapodásokkal, csak sajnos a Hamász terrortámadása ennek megálljt parancsolt" - húzta alá.

"Úgyhogy én rossz döntésnek tartanám, ha most izraeli telepeseket szankcionálnánk. Szerintem ennek most nincs itt az ideje. Örülök neki, hogy a csehek is hasonló álláspontot képviselnek, de megmondom őszintén, a többiek álláspontja most sem befolyásol minket" - fogalmazott.

Címlapról ajánljuk

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×