eur:
411.21
usd:
392.76
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Friedland, 2016. április 4.Szíriai menekültek érkeznek a friedlandi fogadóállomásra a közép-németországi Göttingen közelében 2016. április 4-én. Ettől a naptól fogva az Európai Unió és Törökország között március 18-án megkötött megállapodás értelmében a görög hatóságok által elutasított menedékkérőket és a menedékjogi kérelem benyújtásától elzárkózó illegális határátlépőket visszaküldik Törökországba, az EU-tagországok pedig cserében átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, amennyit a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba. (MTI/EPA/Swen Pförtner)
Nyitókép: Swen Pförtner

Újabb összecsapás a menekültek miatt a német kormány és a tartományok között

Minden kísérlet ellenére akadozik a kitoloncolásra ítélt menekültek tényleges kiutasítása Németországból. A tartományok a kormányt vádolják, míg a hárompárti kormánykoalíció szerint a tartományoknak kellene határozottabban és hatékonyabban fellépniük Az utóbbiak újabb csúcstalálkozót követelnek Olaf Scholz kancellár részvételével, a kancellári hivatal ezt azonban elutasítja.

A Bild szerint Boris Rhein hesseni tartományi miniszterelnök levélben fordult a kancellárhoz újabb rendkívüli csúcstalálkozót sürgetve a migrációs válság enyhítésére. A tartományok szerint tavaly több mint 300 ezer menekült érkezett az országba, közülük mintegy 200 ezer kitoloncolásra ítéltetett. Nagy részük azonban ennek ellenére még mindig az országban tartózkodik.

A lap szerint a tartományi vezetők körében megrökönyödést váltott ki, hogy a kormány mindennek ellenére erre elutasítóan reagált. A kancellári hivatal vezetője úgy vélekedett, hogy a jelenlegi körülmények között nincs szükség ilyen csúcstalálkozóra, ugyanis a kitoloncoltak száma "tendenciáját tekintve" csökken.

Egy, a lap által idézett bajor tartományi vezető úgy ítélte meg, hogy már a válasz is azt bizonyítja, hogy a kormány politikája messze van a realitásoktól. A bajor politikus arra hivatkozott, hogy a múlt évben minden harmadik, az uniós tagországokba érkezett menekült Németországban folyamodott menekültjogért.

Miközben a többi tagországban csökkent a menedékkérők száma, Németországban több mint ötven százalékkal emelkedett

– hangzott a bajor érvelés

Ezzel szemben a kormánypártok más véleményen vannak. A szociáldemokrata SPD elnöke, Lars Kingbeil a tartományokat szólította fel a kitoloncolás végrehajtásával kapcsolatos gyorsabb cselekvésre. A pártelnök arra hivatkozott, hogy a koalíció biztosította a jogi kereteket a gyorsabb kitoloncolásokhoz. Klingbeil szerint most a tartományokon a sor, hogy azokat végre is hajtsák.

A politikus szerint az eljárás a parlamenti határozattal egyszerűbbé vált, a hangsúly most a következetes végrehajtáson van. A Bundestag a közelmúltban fogadta el a koalíció javaslatát a menekültek kitoloncolásának egyszerűsítésére, illetve felgyorsítására is. A kormány – mint a koalíciós pártok indokolták – ezzel kívánt reagálni a menedékkérők számának jelentős növekedésére, valamint a helyi hatóságok ezzel kapcsolatos követelésire. Bővítették többek között a rendőrség, valamint a kitoloncolásra ítélteket ellenőrző hatóságok jogköreit. Növelték továbbá az idegenrendészeti őrizet időtartamát abból a célból, hogy az illetékes hatóságok jobbal felkészülhessenek a tényleges kitoloncolásra. A törvény külön hangsúlyt helyezett az embercsempészek kiutasításának felgyorsítására.

A belügyminisztérium adatai szerint tavaly 16 430 embert toloncoltak ki az országból, azaz 27 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

2023-ban 31 770 esetben az elrendelt kitoloncolás sikertelen volt.

Az okok között szerepelt többek között a kitoloncolásra ítélt személy eltűnése, valamint az is, hogy a célország megtagadta átvételüket.

A tartományok felelősségét hangsúlyozta a kitoloncolások végrehajtásában a szabad demokrata FDP főtitkára is. A kormány nem képes egyedül megoldani a problémát – fogalmazott Bijan Djir-Sarai, aki szerint a tartományoknak "élniük kell a hatékonyabb kiutasítást biztosító jogi lehetőségekkel".

A német tartományok ugyanakkor megállapodtak abban, hogy nyártól bevezetik a menekültek állami segélyeinek használatára vonatkozó, úgynevezett fizetési kártyát (Bezahlkarte). Erről a tartományi vezetők és Olaf Scholz kancellár között a tavaly novemberi egyeztetésen előzetes megállapodás jött létre, amit a miniszterelnökök most véglegesítettek. Eszerint az állami juttatások jelentős részét az adott kártyára utalják.

A menekültek a kártyát németországi kifizetésekre, mindenekelőtt vásárlásokra használhatják fel, átutalásra azonban nem.

A cél ezzel annak megakadályozása, hogy a menekültek a német juttatásokból pénzt utalhassanak át a származási országokban élő hozzátartozóiknak, illetve barátaiknak. Egyben segíti az embercsempészet elleni fellépést is.

A tartományi miniszterelnöki konferencia jelenlegi elnöke, a konzervatív hesseni kormányfő szerint minden tartomány maga dönti el, hogy a juttatás mekkora része kerül az említett fizetési kártyára. Boris Rhein szerint a kártya bevezetése fontos lépést jelenthet a Németországba irányuló illegális migráció csökkentése érdekében. A konferencia elnökhelyettese, Alsó-Szászország szociáldemokrata kormányfője úgy ítélte meg, hogy a fizetőkártyával a menedékkérők készpénzes ellátása gyakorlatilag szükségtelenné válik

A ZDF televízió értesülése szerint a tizenhat tartomány közül tizennégy "közös utat" jár, míg Bajorország és Mecklenburg-Elő-Pomeránia a kártya bevezetésével kapcsolatban más utat követ.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×