A törvényt 208 igen szavazattal, két tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül fogadták el.

A törvényjavaslat értelmében tiltott a kutyák húsipari tenyésztése vagy levágása, valamint a kutyahús forgalmazása is.

A kutyahúsfeldolgozókra legfeljebb három év börtönbüntetést vagy 30 millió von (7,5 millió forint) összegig terjedő pénzbírságot szabhatnak ki. Azok, akik a húsukért tenyésztenek vagy forgalmaznak kutyákat legfeljebb két év szabadságvesztésre vagy 20 millió von (5 millió forint) pénzbírságra számíthatnak.

A javasolt jogszabály három év türelmi idő után fog életbe lépni, így 2027-ig a tenyésztőknek és a forgalmazóknak lehetőségük van átállni más tevékenységre.

A kutyahús-farmoknak, -forgalmazóknak és a kutyahúst kínáló éttermeknek jelenteniük kell vállalkozásaikat a regionális önkormányzatoknál. Továbbá a törvény támogatási intézkedéseket is tartalmaz, hogy segítse az önkormányzatokat az ilyen jellegű vállalkozások bezáratásában.

A tavalyi hivatalos statisztikák szerint mintegy 1150 kutyahústelep, 34 hentesüzlet, 219 forgalmazó és körülbelül 1600 étterem működik országszerte, amely kutyahússal is foglalkozik.

A kormányzó Népi Erő Párt (PPP) és az ellenzéki Koreai Demokrata Párt közösen már múlt év végén szorgalmazta a kutyaevést tiltó jogszabály beterjesztését. Akkor a törvényjavaslatról értesült tenyésztők és feldolgozók azzal fenyegették meg a kormányt, hogy szabadon engednek kétmillió kutyát az elnöki hivatal közelében.

Jun Szok Jol dél-koreai elnök és felesége a korábbiakban többször is nyíltan kifejezték ellenérzésüket a kutyahús fogyasztásával kapcsolatban.

A kutyahús fogyasztása az utóbbi évtizedekben drámai mértékben visszaesett, melynek egyik fő oka a hagyomány nemzetközi elítélése. Másfelől a dél-koreai fiatalok már inkább kiskedvencként tekintenek a kutyákra, nem pedig élelmiszerként, így a kutyahúsból készült ételek már csak az idősebb korosztály körében elterjedtek.