Az autóvezetők körében elterjedt vélekedés, hogy gyakorlatilag kivédhetetlen a vadgázolás. A rendőrség és a biztosítótársaságok ellenkező álláspontot képviselnek: szerintük kötelező az adott útszakaszon fennálló körülményeknek megfelelően vezetni, és amennyiben ez közlekedési táblával jelzett vadveszély, akkor például csökkentett sebességgel kell haladni. Különösen igaz ez sötétedéskor vagy sötétben, mert a vadak ekkor mozognak leginkább.

Keresztes-Németh Zoltán elmondta:

idén már nyolcezer olyan balesetről tudnak, amelyben el is pusztult a nagyvad, ez 16 százalékos növekedés az előző évhez képest.

„Mint asszisztencia-biztosító, mi a mobilitás oldaláról vizsgáljuk a vadgázolásokat. Egy ilyen balesetnek általában az a következménye, hogy utána a gépjármű nem tud továbbhaladni. Nagyon fontos, hogy közúti balesetnek minősül, ha valaki egy vadat gázol el, úgyhogy mindenképpen meg kell állni, és ne is hagyjuk el a helyszínt. Hívjuk a 112-t, és nagyon fontos, hogy semmiképp ne vigyük magunkkal az állatot” – sorolta. Utóbbi azért fontos, mert az elhullott vad a vadászatra jogosult tulajdona.

A szakember arról is beszélt, hogy alaposan érdemes körülfotózni a helyszínt, többek között azért is, hogy van-e vadveszélyre figyelmeztető tábla. Emellett természetesen, különösen az esti órákban vagy hajnalban, be kell kapcsolni a vészvillogót, fel kell venni a láthatósági mellényt és ki kell helyezni az elakadásjelző háromszöget.

Keresztes-Németh Zoltán kiemelte, hogy növekvő számban szembesülnek az autósok váratlan közlekedési problémákkal. Kutatásukban azt állapították meg, hogy az autósok 42 százaléka került tavaly valamilyen útközbeni vészhelyzetbe. Ide tartoznak a vadgázolások is, és az esetek jó részében nem tudott továbbhaladni az autó. Ilyenkor az autómentésről is gondoskodni kell, különösen ha éjszaka, városon kívül, esetleg a lakott területektől távol történt a baleset. Ehhez jöhet jól egy asszisztencia-biztosítás, ám jelenleg csak az autósok kicsit több mint 20 százaléka rendelkezik ilyennel, akár mert külön megkötötte, akár mert cascója van és az tartalmazza.

Külföldön nagyon sok helyen találkozni azzal, hogy a kék prizmák a terelőoszlopokra ki vannak téve, ezek megriaszthatják a vadat, hogy kerülje el az utat. Ilyenek már itthon is láthatóak, de nem mindenhol. Erre a felvetésre a szakértő elmondta, hogy a vadásztársaságoknak a törvényi előírás szerint kell eljárniuk, amennyiben ezt nem teszik meg, akkor felvethető az ő felelősségük is. Amennyiben kint van a vadveszélyre felhívó tábla, akkor az autóvezető a felelős, de azt is fontos figyelembe venni, hogy a baleset gyorsforgalmi úton történik-e, vagy pedig egyéb közúton, akkor is eltérő lehet a felelősség.

„Ezért van kardinális jelentősége, hogy ha vadbalesetet szenvedek, akkor hívjam a rendőrséget, mert ők például be tudják azt is azonosítani, hogy azon az adott területen melyik vadásztársaság működik, és utána a későbbiekben a felelősség megállapítását velük közösen lehet lefolytatni. Casco-biztosítás meglétekor nem az autós fizeti a kárt, ha pedig nincsen kihelyezve a vadveszélyre felhívó tábla, akkor a vadásztársaságnak a kötelező biztosítója léphet be egy jogi eljárás keretében. Amennyiben kint van a tábla, akkor gyakorlatilag a nullához konvergál annak az esélye, hogy a vadásztársaság fizessen” – fogalmazott Keresztes-Németh Zoltán.

A cikk Zsámboki Zsolt interjúja alapján készült.