eur:
386.93
usd:
356.61
bux:
66237.1
2024. február 22. csütörtök Gerzson
Christian Lindner, az ellenzéki német Szabaddemokrata Párt (FDP) elnöke és listavezetője kampánygyűlést tart Brémában 2021. szeptember 14-én. A parlamenti választásokat szeptember 26-án tartják Németországban.
Nyitókép: MTI/EPA/Focke Strangmann

Drámai döntés: vége az áram- és gázárféknek Németországban

A költségvetésen esett hatvanmilliárd eurós lyuk befoltozásához szükség van az eddigi energiaár-támogatások befagyasztására is.

A német kormány az év elején több intézkedést hozott az állampolgárok, illetve a vállalatok terheinek csökkentésére, miután Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja nyomán mindenekelőtt az energiaköltségek jelentősen megemelkedtek. Ennek nyomán árféket határoztak el az áramra és a gázra, és az eredeti tervek szerint jövő év március végéig meghosszabbították volna, a pénzügyminiszter azonban most megvétózta a hosszabbítást.

A gazdasági és energiaügyi miniszter a közelmúltban még az árfék tervezett meghosszabbítását az emelkedő energiaárak elleni biztosításnak nevezte. Az intézkedés alapján a magánháztartások fogyasztásának nagy részét az állam fedezi, az áram esetében az alapfogyasztás 80 százalékáig kilowattóránként 40, a gáz esetében 12 centet kellett fizetniük.

A finanszírozást az úgynevezett Gazdasági Stabilizációs Alapból (WSF) biztosították, és október végéig 31,2 milliárd eurót biztosítottak az energiaárfékre, a kormány pedig a közelmúltban döntött úgy, hogy a fékeket három hónappal meghosszabbítja.

Ez volt a helyzet az alkotmánybíróság november közepén hozott, a kormányt drákói takarékossági intézkedésekre kényszerítő határozatáig. A karlsruhei testület alkotmányellenesnek minősítette az Olaf Scholz kancellár vezette kormány korábbi döntését, és ennek következményeként a költségvetésben 60 milliárd eurós hiány keletkezett, amit elsősorban a pénzügyminiszter most rendkívüli takarékossági intézkedésekkel igyekszik ellensúlyozni

A szabad demokrata Christian Lindner a napokban sorra jelentette be az elkövetkező két évre kiterjedő megtakarítási terveit, amelyek nagy részét a Bundestagnak még ezen a héten kellene jóváhagynia.

A takarékosság legújabb áldozata az energiaárfék, amelynek meghosszabbításáról a miniszter szerint nem lehet szó.

"Az áram- és gázárfékre vonatkozó milliárdos állami támogatások az év végén véget érnek"

– hangsúlyozta Lindner a Deutschlandfunknak.

A politikus nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy az állam közbelépne-e, ha jövőre ismét magasak lennének az energiaárak.

A miniszter által előirányzott drákói költségvetési szigor erősen megosztja a koalíciós pártokat. Mindenekelőtt a kancellár pártja, a szociáldemokrata SPD ellenzi a tervezett intézkedések egy részét. Több szociáldemokrata politikus annak a nézetnek adott hangot, hogy az energiaárfékek a háztartások és a cégek millióinak jelentettek biztonságot a túlzott energiaárak ellen, és ezt a jövőben is garantálni kell.

Az egyik legerőteljesebb bíráló Lars Klingbeil, az SPD társelnöke volt.

A szociáldemokrata pártelnök kifogásolta, hogy a miniszter egyoldalúan jelentette be az áram- és gázárplafon korai megszüntetését.

"Anélkül, hogy ezt megvitatnánk, az egész nem működik" – fogalmazott Klingbeil.

Robert Habeck gazdasági és energiaügyi miniszter, a Zöldek Pártjának vezető politikusa egy nappal a párt vasárnap este véget ért kongresszusát követően pedig azt hangsúlyozta, hogy nem szabad feladni a "nagyszabású klímaprojekteket". Habeck erről egyeztetést kezdett a tartományok illetékes minisztereivel.

A történtek nyomán ismét az előre hozott választások javaslatával állt elő az ellenzéki konzervatív pártszövetség vezető politikusa, a CSU elnöke, Markus Söder. A válságos helyzet mellett a koalíciós pártok közötti ellentétekre utalt, és azt hangoztatta, hogy ilyen körülmények között az előre hozott választás a helyes út. Időpontként a jövő júniusi európai választások időpontját javasolta.

Németországban a soron következő parlamenti választások 2025 szeptemberében lennének.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.02.22. csütörtök, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Vészesen fogynak az ukrán tartalékok, patthelyzetben az EU az ukrán utánpótlásokkal kapcsolatban – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Vészesen fogynak az ukrán tartalékok, patthelyzetben az EU az ukrán utánpótlásokkal kapcsolatban – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

A nyugati szövetségesek a háború eleje óta nem képesek megfelelően ellátni Ukrajnát a megígért mennyiségű fegyverrel, ez pedig egyre kritikusabb helyzetet teremt a frontvonalakon – írja az orosz állami TASZSZ. Az uniós nagykövetek szerdai megbeszélésén patthelyzet alakult ki az Európai Békekeret (EPF) további 5 milliárd euróval történő kiegészítéséről és egy Ukrajnának külön erre a célra szánt ugyanekkora alap létrehozásáról. A „francia-német blokád” egyelőre megbénította az egyeztetéseket. Németország nyitott a kompromisszumra, rugalmasságot javasolva, hogy az Ukrajnának nyújtott kétoldalú adományait részben beszámítsák az EPF-alaphoz való hozzájárulásokba. Franciaország viszont kitart amellett, hogy az európai fegyvergyártóktól vásároljanak új eszközöket a tagállamok – derül ki a Politico beszámolójából. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×