A német kormány az év elején több intézkedést hozott az állampolgárok, illetve a vállalatok terheinek csökkentésére, miután Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja nyomán mindenekelőtt az energiaköltségek jelentősen megemelkedtek. Ennek nyomán árféket határoztak el az áramra és a gázra, és az eredeti tervek szerint jövő év március végéig meghosszabbították volna, a pénzügyminiszter azonban most megvétózta a hosszabbítást.

A gazdasági és energiaügyi miniszter a közelmúltban még az árfék tervezett meghosszabbítását az emelkedő energiaárak elleni biztosításnak nevezte. Az intézkedés alapján a magánháztartások fogyasztásának nagy részét az állam fedezi, az áram esetében az alapfogyasztás 80 százalékáig kilowattóránként 40, a gáz esetében 12 centet kellett fizetniük.

A finanszírozást az úgynevezett Gazdasági Stabilizációs Alapból (WSF) biztosították, és október végéig 31,2 milliárd eurót biztosítottak az energiaárfékre, a kormány pedig a közelmúltban döntött úgy, hogy a fékeket három hónappal meghosszabbítja.

Ez volt a helyzet az alkotmánybíróság november közepén hozott, a kormányt drákói takarékossági intézkedésekre kényszerítő határozatáig. A karlsruhei testület alkotmányellenesnek minősítette az Olaf Scholz kancellár vezette kormány korábbi döntését, és ennek következményeként a költségvetésben 60 milliárd eurós hiány keletkezett, amit elsősorban a pénzügyminiszter most rendkívüli takarékossági intézkedésekkel igyekszik ellensúlyozni

A szabad demokrata Christian Lindner a napokban sorra jelentette be az elkövetkező két évre kiterjedő megtakarítási terveit, amelyek nagy részét a Bundestagnak még ezen a héten kellene jóváhagynia.

A takarékosság legújabb áldozata az energiaárfék, amelynek meghosszabbításáról a miniszter szerint nem lehet szó.

"Az áram- és gázárfékre vonatkozó milliárdos állami támogatások az év végén véget érnek"

– hangsúlyozta Lindner a Deutschlandfunknak.

A politikus nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy az állam közbelépne-e, ha jövőre ismét magasak lennének az energiaárak.

A miniszter által előirányzott drákói költségvetési szigor erősen megosztja a koalíciós pártokat. Mindenekelőtt a kancellár pártja, a szociáldemokrata SPD ellenzi a tervezett intézkedések egy részét. Több szociáldemokrata politikus annak a nézetnek adott hangot, hogy az energiaárfékek a háztartások és a cégek millióinak jelentettek biztonságot a túlzott energiaárak ellen, és ezt a jövőben is garantálni kell.

Az egyik legerőteljesebb bíráló Lars Klingbeil, az SPD társelnöke volt.

A szociáldemokrata pártelnök kifogásolta, hogy a miniszter egyoldalúan jelentette be az áram- és gázárplafon korai megszüntetését.

"Anélkül, hogy ezt megvitatnánk, az egész nem működik" – fogalmazott Klingbeil.

Robert Habeck gazdasági és energiaügyi miniszter, a Zöldek Pártjának vezető politikusa egy nappal a párt vasárnap este véget ért kongresszusát követően pedig azt hangsúlyozta, hogy nem szabad feladni a "nagyszabású klímaprojekteket". Habeck erről egyeztetést kezdett a tartományok illetékes minisztereivel.

A történtek nyomán ismét az előre hozott választások javaslatával állt elő az ellenzéki konzervatív pártszövetség vezető politikusa, a CSU elnöke, Markus Söder. A válságos helyzet mellett a koalíciós pártok közötti ellentétekre utalt, és azt hangoztatta, hogy ilyen körülmények között az előre hozott választás a helyes út. Időpontként a jövő júniusi európai választások időpontját javasolta.

Németországban a soron következő parlamenti választások 2025 szeptemberében lennének.