Infostart.hu
eur:
384.82
usd:
331.08
bux:
123090.37
2026. március 4. szerda Kázmér
Krisjanis Karins lett miniszterelnök a három balti állam kormányfőinek informális találkozóját követő sajtóértekezleten Tallinnban 2023. február 3-án. A három ország miniszterelnöke Ukrajnáról, az energiáról és a vilniusi NATO-csúcstalálkozó előkészületeiről tanácskozott.
Nyitókép: MTI/EPA/Valda Kalnina

Két orosz becsapta a lett külügyminisztert

Kijelentette Krisjanis Karins lett külügyminiszter két, magát magas rangú afrikai tisztségviselőnek kiadó orosz telefonbetyárnak, hogy "nem tetszik" neki Ukrajna hathatós nyugati támogatása az Oroszország elleni háborúban, de "nem látni más választást".

A lett külügyi tárca vezetőjét a már több ismert politikust megtévesztő Alekszej Sztoljarov (Lekszusz) és Vlagyimir Kuznyecov (Vovan) hívta fel telefonon, afrikai kormányilletékesnek adva ki magát, és a beszélgetés felvételét közzétették a Telegram-csatornájukon.

Karins azt mondta: "Segítettünk nekik (az ukránoknak) az újjáépítésben. Segítettünk fegyverekkel. Segítettünk, amivel csak tudtunk. Humanitárius segélyt, gyógyszereket, mindent, mindent (adtunk). És nem örülünk ennek, de nem látunk más lehetőséget" - tette hozzá.

A júliusi vilniusi NATO-csúcstalálkozót kommentálva Karins azt mondta:

az európai uniós és a NATO-országok vezetői megértik, hogy ezek az események "nem fognak gyorsan véget érni", és mindez "végső soron azt jelenti, hogy pénzt kell költeni Ukrajna megsegítésére".

Azt is kijelentette, hogy a NATO-nak köszönhetően "nem ébred fel éjjelente aggodalommal" annak kockázata miatt, hogy Oroszország Fehéroroszország területén keresztül megszállja országát.

"Fehéroroszországot Kalinyingrádtól egy kis, mindössze mintegy 100 kilométeres folyosó választja el. Nem ébredek fel éjszaka az aggodalomtól" - magyarázta a külügyminiszter. "Mert mindannyian - Lengyelország, Litvánia, Lettország, Észtország - a NATO tagjai vagyunk" - hangsúlyozta.

"Valamennyiünknek megvannak a saját fegyveres erői, és ott van a NATO-hadsereg, NATO-repülőgépek, tankok, NATO-katonák, állandóan vannak hadgyakorlatok. NATO-tagságunknak köszönhetően nem látunk közvetlen katonai fenyegetést a térségünkre" - mondta.

A miniszter értésre adta, hogy jobban aggódik az országot érő gazdasági, semmint katonai fenyegetések miatt. "A létező fenyegetés gazdasági jellegű" - mondta. "Az árak, különösen az energiáé, az élelmiszereké, és így tovább. Ez mind az ukrajnai háború következménye. De ha Oroszország győz Ukrajnában, akkor nagy-nagy problémánk lesz Európában" - hangoztatta a megtévesztett Karins a telefonbeszélgetés során.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről
„Megvan az olajunk”

Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről

Az orosz elnöknek nem dolga, hogyan jut el az orosz olaj Magyarországra, megvannak a céljai, elérésükig nem fejezi be az ukrajnai háborút – erről beszélt egy szerdai tévéinterjúban Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint az ukrán követeléseket erőből le kell verni. Olajból „vannak ugyan stratégiai tartalékaink, de az infláció nő, a benzin drágul". Megerősítette: nem lesz miniszterelnök-jelölti vita Magyar Péterrel.

N. Rózsa Erzsébet az Arénában: Irán esélye az lehet, ha Donald Trumpnak „ennyi elég”

Az Irán ellen indított háború a legtöbb elemző szerint is addig tarthat, ameddig az amerikai elnök úgy érzi, hogy eléri, amit akart – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×