Infostart.hu
eur:
385.18
usd:
331.92
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Izraeli légitámadás Gázában 2023. október 15-én. A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-én többfrontos támadást indított Izrael ellen, ahol több mint 1300 ember életét vesztette. A Hamász elleni izraeli válaszcsapások több mint 2300 palesztin halálát okozták a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Szaber

Százak haltak meg egy gázai kórház bombázásában

Izrael vizsgálja azt a jelentést, mely szerint az izraeli hadsereg légitámadása okozta volna a tömegkatasztrófát.

Legkevesebb ötszáz halálos áldozata, illetve sebesültje van egy gázai kórházra mért izraeli légicsapásnak - közölte kedden a Hamász iszlamista szervezet uralta Gázai övezet egészségügyi minisztériuma.

A tárca szóvivője szerint a sebesültekkel és menedéket keresőkkel teli gázai Al-Ahli baptista kórházat érte találat. A helyszínen készült felvételeken az egészségügyi intézmény lángba borult termeit, kitört ablakokat és testrészeket lehetett látni.

Amennyiben megerősítést nyer az értesülés, úgy ez lenne a 2008 óta történt öt Gázai övezeti háború legtöbb áldozatot követelő izraeli bombatalálata.

Ezzel egy időben a gázai polgári védelem vezetője az al-Dzsazíra pánarab hírtelevíziónak nyilatkozva több mint 300 halálos áldozatról számolt be.

A gázavárosi kórházak az izraeli légicsapások elől menekülő emberek százainak nyújtanak menedéket, miután Izrael elrendelte, hogy a lakosság ürítse ki az övezet északi részét.

Mahmúd Abbász palesztin elnök három napos gyászt hirdetett ki az eset miatt és lemondta Jordániában tervezett találkozóját Joe Biden amerikai elnökkel. Egy magas rangú palesztin tisztségviselő szerint Abbász visszatér Rámalláhba, a Palesztin Hatóság székhelyére.

Nabil Abu Rudeine, a Palesztin Hatóság elnöki szóvivője a kórház elleni támadást népirtásnak és humanitárius katasztrófának nevezte. Mohamed Stajje palesztin miniszterelnök borzalmas bűncselekménynek nevezte a történteket, amelyekért az Izraelt támogató országokat tette felelőssé.

Daniel Hagari ellentengernagy, az izraeli hadsereg szóvivője közölte, hogy vizsgálják a jelentést. "Ahogy megtudjuk a részleteket, tájékoztatni fogjuk a nyilvánosságot. Nem tudom megmondani, hogy izraeli légicsapásról van-e szó" - fűzte hozzá.

Jordánia, Katar, Törökország, Kanada, Egyiptom és Irán is elítélte a történteket.

A jordániai külügyminisztérium közleményében nemzetközi védelmet szorgalmazott a palesztin népnek és a Gázai övezetben dúló háború megfékezését sürgette.

"Az izraeli támadások kiterjesztése a Gázai övezetben a kórházakra, iskolákra, illetve sűrűn lakott térségekre veszélyes eszkaláció" - hangsúlyozta a katari külügyi tárca állásfoglalásában.

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök a gázai kórház elleni támadást borzalmasnak és teljességgel elfogadhatatlannak nevezte.

Recep Tayyip Erdogan török elnök úgy fogalmazott, hogy a gázai kórház elleni légicsapás "legfrissebb példája annak, hogy Izrael támadása nélkülözi a legalapvetőbb emberi értékeket".

"Felszólítom az egész emberiséget, hogy vessen véget ennek a példátlan brutalitásnak a Gázai övezetben" - írta a török elnök az X-en.

Egyiptom szintén a nemzetközi közösség haladéktalan beavatkozását sürgette, hogy megfékezhessék az ilyen jogsértéseket.

Irán kegyetlen háborús bűncselekménynek nevezte a fegyvertelen és védtelen emberek ellen elkövetett támadást.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×