Infostart.hu
eur:
363.5
usd:
324.16
bux:
143986.33
2026. október 15. csütörtök Teréz
Izraeli légitámadás Gázában 2023. október 15-én. A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-én többfrontos támadást indított Izrael ellen, ahol több mint 1300 ember életét vesztette. A Hamász elleni izraeli válaszcsapások több mint 2300 palesztin halálát okozták a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Szaber

Százak haltak meg egy gázai kórház bombázásában

Izrael vizsgálja azt a jelentést, mely szerint az izraeli hadsereg légitámadása okozta volna a tömegkatasztrófát.

Legkevesebb ötszáz halálos áldozata, illetve sebesültje van egy gázai kórházra mért izraeli légicsapásnak - közölte kedden a Hamász iszlamista szervezet uralta Gázai övezet egészségügyi minisztériuma.

A tárca szóvivője szerint a sebesültekkel és menedéket keresőkkel teli gázai Al-Ahli baptista kórházat érte találat. A helyszínen készült felvételeken az egészségügyi intézmény lángba borult termeit, kitört ablakokat és testrészeket lehetett látni.

Amennyiben megerősítést nyer az értesülés, úgy ez lenne a 2008 óta történt öt Gázai övezeti háború legtöbb áldozatot követelő izraeli bombatalálata.

Ezzel egy időben a gázai polgári védelem vezetője az al-Dzsazíra pánarab hírtelevíziónak nyilatkozva több mint 300 halálos áldozatról számolt be.

A gázavárosi kórházak az izraeli légicsapások elől menekülő emberek százainak nyújtanak menedéket, miután Izrael elrendelte, hogy a lakosság ürítse ki az övezet északi részét.

Mahmúd Abbász palesztin elnök három napos gyászt hirdetett ki az eset miatt és lemondta Jordániában tervezett találkozóját Joe Biden amerikai elnökkel. Egy magas rangú palesztin tisztségviselő szerint Abbász visszatér Rámalláhba, a Palesztin Hatóság székhelyére.

Nabil Abu Rudeine, a Palesztin Hatóság elnöki szóvivője a kórház elleni támadást népirtásnak és humanitárius katasztrófának nevezte. Mohamed Stajje palesztin miniszterelnök borzalmas bűncselekménynek nevezte a történteket, amelyekért az Izraelt támogató országokat tette felelőssé.

Daniel Hagari ellentengernagy, az izraeli hadsereg szóvivője közölte, hogy vizsgálják a jelentést. "Ahogy megtudjuk a részleteket, tájékoztatni fogjuk a nyilvánosságot. Nem tudom megmondani, hogy izraeli légicsapásról van-e szó" - fűzte hozzá.

Jordánia, Katar, Törökország, Kanada, Egyiptom és Irán is elítélte a történteket.

A jordániai külügyminisztérium közleményében nemzetközi védelmet szorgalmazott a palesztin népnek és a Gázai övezetben dúló háború megfékezését sürgette.

"Az izraeli támadások kiterjesztése a Gázai övezetben a kórházakra, iskolákra, illetve sűrűn lakott térségekre veszélyes eszkaláció" - hangsúlyozta a katari külügyi tárca állásfoglalásában.

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök a gázai kórház elleni támadást borzalmasnak és teljességgel elfogadhatatlannak nevezte.

Recep Tayyip Erdogan török elnök úgy fogalmazott, hogy a gázai kórház elleni légicsapás "legfrissebb példája annak, hogy Izrael támadása nélkülözi a legalapvetőbb emberi értékeket".

"Felszólítom az egész emberiséget, hogy vessen véget ennek a példátlan brutalitásnak a Gázai övezetben" - írta a török elnök az X-en.

Egyiptom szintén a nemzetközi közösség haladéktalan beavatkozását sürgette, hogy megfékezhessék az ilyen jogsértéseket.

Irán kegyetlen háborús bűncselekménynek nevezte a fegyvertelen és védtelen emberek ellen elkövetett támadást.

Címlapról ajánljuk
Határozott üzenettel érkezett Magyar Péter az uniós csúcsra

Határozott üzenettel érkezett Magyar Péter az uniós csúcsra

Fontos európai csúcs kezdődik Magyarország szempontjából, egyik ilyen téma a migrációs megbeszélés, a másik pedig a következő hétéves uniós költségvetési keret tárgyalása lesz, ugyanis sok-sok milliárd euróról lesz szó - közölte Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
inforadio
ARÉNA
2026.10.15. csütörtök, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Már nagyon várják a bankok az új kormány konkrét döntéseit -  Megszólal a Magyar Bankszövetség főtitkára

Már nagyon várják a bankok az új kormány konkrét döntéseit - Megszólal a Magyar Bankszövetség főtitkára

Érezhetően javult tavasz óta a kormány és a bankszektor viszonya, most már azonban konkrét döntéseket szeretnének látni a bankok: minimális elvárásuk az a kormányzat felé, hogy legalább lássák a különadóterhek csökkentésének a következő évekre vonatkozó ívét - nyilatkozta a Portfolio-nak Kovács Levente. A Magyar Bankszövetség főtitkára szerint a kamatstop fenntartása már nem indokolt, hiszen egy tipikus érintett hitel törlesztőrészlete csak mintegy 7 ezer forinttal nőne, és számításaik szerint nagyjából 10 ezer adós számít valóban sérülékenynek. A szövetség lezártnak tekinti a devizahiteles ügyet, nem ért egyet a végrehajtások felfüggesztésével, és újabb átfogó rendezésre sem lát lehetőséget. Stabilabb és kiszámíthatóbb kamattámogatott hitelprogramokat, energetikai korszerűsítést segítő támogatást, valamint olcsóbb és digitálisabb végrehajtási és közjegyzői eljárásokat viszont szívesen látnának a bankok, mindezt kifejezetten szorgalmazzák.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×