eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Alice Weidel, a nĂŠmet AlternatĂ­va NĂŠmetorszĂĄgnak (AfD) pĂĄrt tĂĄrselnĂśke beszĂŠdet mond az AfD kongresszusĂĄn Magdeburgban 2023. jĂşlius 28-ĂĄn.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Szárnyal az AfD, a németek fele már ellenzi a párt "kiközösítését"

Noha Németországban pontosan két év van hátra a következő parlamenti választásokig, a baloldali kormány sorra kapja a pofonokat a választóktól. Eközben egyik legfőbb riválisává lépett elő az Alternatíva Németországnak (AfD) radikális jobboldali, euroszkeptikus párt, amely a német politika egyik főszereplőjévé válhat.

A koalíciós pártok súlyos vereséget szenvedtek a múlt hét végi, Bajorországban és Hessenben tartott tartományi választásokon. Kudarcukat csak tetézte az a felmérés, amely szerint a választók többsége a koalícióval olyannyira elégedetlen, hogy új kormány reményében előre hozott parlamenti választásokat akar.

Az Inratest dimap intézet legfrissebb közvélemény-kutatása arról tanúskodik, hogy a három koalíciós párt a szavazatok mindössze egyharmadára számíthatna, ha most tartanák a választásokat. A kormánypártok hanyatlásánál is nagyobb figyelmet váltott ki német politikai körökben az AfD töretlen erősödése. Lassan megszokottá válik, hogy a többi parlamenti szereplő által kiközösített, elsősorban az illegális bevándorlás elleni harcot zászlajára tűző párt szinte hónapról hónapra népszerűbb.

A pénteken közzétett adatok szerint támogatottsága immár 23 százalékos, mindössze 5 százalékkal lemaradva az ellenzéket vezető konzervatív CDU/CSU pártszövetségtől, és 8 százalékkal megelőzve a szociáldemokrata pártot. Az SPD jelenleg 15 százalékon áll, míg a Zöldek Pártjára a választók 13 százaléka szavazna. A liberális FDP pedig 5 százalékkal a parlamenti bejutás küszöbén áll.

Az AfD szárnyalására utal egy másik felmérés is, amely megerősíti, hogy a párt nemcsak az egykori NDK-hoz tartozott keleti, hanem a nyugati tartományokban is egyre népszerűbb.

A megkérdezettek csaknem fele immár semmi kivetnivalót nem találna abban, hogy az AfD a tartományi kormányokban koalíciós szerepet kapjon.

Elemzők szerint ennek politikai súlyát csak növeli az, hogy a kormánypártok mellett mostanáig a konzervatív CDU/CSU is határozottan elhatárolódott az AfD-vel való parlamenti együttműködéstől.

A kiközösítés tarthatatlanságát még inkább bizonyíthatják, hogy a jövő év első felében három keleti tartományban, Szászországban, Türingiában és Brandenburgban tartanak választásokat. A párt "keleti" támogatottságából adódóan nagy a valószínűsége annak, hogy az AfD mindhárom tartományban az első helyen végez.

Közvetve erősíti a pártot az is, hogy a németeket leginkább a menekültpolitika, illetve a bevándorlás alakulása foglalkoztatja. Miközben a menekültpolitika szigorításáról a kormánypártok és az ellenzéki CDU vezetői Olaf Scholz kancellár kezdeményezésére épp most folytatnak tárgyalásokat, az AfD-t nem vonták be az egyeztetésbe.

Az ARD televízió megbízásából készített felmérés szerint a megkérdezettek 44 százaléka véli úgy, hogy a politikának mindenekelőtt a bevándorlás témakörével kell foglalkoznia. A különböző fegyveres konfliktusok, általánosságban a béke problémaköre áll a második helyen, de a 44 százaléktól messze elmaradva, mindössze 18 százalékkal. A nyugdíjak kérdésköre 13, a gazdaság általánosságban 11, míg az infláció és az energiapolitika a felmérés szerint együttesen 10 százalékukat foglalkoztatja a németeket.

Címlapról ajánljuk
Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

A hét eleje a különböző mentőszolgálatok több száz tagja keresi a hétfő este az alsó--szászországi Bremervördében eltűnt hatéves kisfiút. A rendkívüli erőkkel l folyó kutatást nehezíti, hogy a hatéves Arian autista. Ez az oka annak, hogy a felkutatására a hatóságok a legkülönbözőbb eszközöket vetik be, és az autizmus szakértőivel is konzultálnak. Szombat délutánig azonban még semmi eredmény nélkül, de nem adták fel a reményt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Hamarosan örökké élhetünk?

Hamarosan örökké élhetünk?

Egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha az emberek még 120 évesen is élnének – véli Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus. A „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyv szerzője szerint ráadásul irreális elképzelése az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink. Ezért is int óvatosságra a biológiai törvényekkel dacoló öregedéskutatásokkal kapcsolatban, amelyekből egyre több indul, és nemcsak a technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt. Azért is, mert a világ legnagyobb részén egyre nő a várható élettartam, aminek egészen a gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Nem a lehető leghosszabb élet tehát a legfontosabb célja ezeknek a kutatásoknak, hanem lehető leghosszabb viszonylagos egészségben eltöltött élet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 27. 16:00
×
×
×
×