Infostart.hu
eur:
363.19
usd:
322.37
bux:
144736.48
2026. október 16. péntek Gál
Alice Weidel, a nĂŠmet AlternatĂ­va NĂŠmetorszĂĄgnak (AfD) pĂĄrt tĂĄrselnĂśke beszĂŠdet mond az AfD kongresszusĂĄn Magdeburgban 2023. jĂşlius 28-ĂĄn.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Szárnyal az AfD, a németek fele már ellenzi a párt "kiközösítését"

Noha Németországban pontosan két év van hátra a következő parlamenti választásokig, a baloldali kormány sorra kapja a pofonokat a választóktól. Eközben egyik legfőbb riválisává lépett elő az Alternatíva Németországnak (AfD) radikális jobboldali, euroszkeptikus párt, amely a német politika egyik főszereplőjévé válhat.

A koalíciós pártok súlyos vereséget szenvedtek a múlt hét végi, Bajorországban és Hessenben tartott tartományi választásokon. Kudarcukat csak tetézte az a felmérés, amely szerint a választók többsége a koalícióval olyannyira elégedetlen, hogy új kormány reményében előre hozott parlamenti választásokat akar.

Az Inratest dimap intézet legfrissebb közvélemény-kutatása arról tanúskodik, hogy a három koalíciós párt a szavazatok mindössze egyharmadára számíthatna, ha most tartanák a választásokat. A kormánypártok hanyatlásánál is nagyobb figyelmet váltott ki német politikai körökben az AfD töretlen erősödése. Lassan megszokottá válik, hogy a többi parlamenti szereplő által kiközösített, elsősorban az illegális bevándorlás elleni harcot zászlajára tűző párt szinte hónapról hónapra népszerűbb.

A pénteken közzétett adatok szerint támogatottsága immár 23 százalékos, mindössze 5 százalékkal lemaradva az ellenzéket vezető konzervatív CDU/CSU pártszövetségtől, és 8 százalékkal megelőzve a szociáldemokrata pártot. Az SPD jelenleg 15 százalékon áll, míg a Zöldek Pártjára a választók 13 százaléka szavazna. A liberális FDP pedig 5 százalékkal a parlamenti bejutás küszöbén áll.

Az AfD szárnyalására utal egy másik felmérés is, amely megerősíti, hogy a párt nemcsak az egykori NDK-hoz tartozott keleti, hanem a nyugati tartományokban is egyre népszerűbb.

A megkérdezettek csaknem fele immár semmi kivetnivalót nem találna abban, hogy az AfD a tartományi kormányokban koalíciós szerepet kapjon.

Elemzők szerint ennek politikai súlyát csak növeli az, hogy a kormánypártok mellett mostanáig a konzervatív CDU/CSU is határozottan elhatárolódott az AfD-vel való parlamenti együttműködéstől.

A kiközösítés tarthatatlanságát még inkább bizonyíthatják, hogy a jövő év első felében három keleti tartományban, Szászországban, Türingiában és Brandenburgban tartanak választásokat. A párt "keleti" támogatottságából adódóan nagy a valószínűsége annak, hogy az AfD mindhárom tartományban az első helyen végez.

Közvetve erősíti a pártot az is, hogy a németeket leginkább a menekültpolitika, illetve a bevándorlás alakulása foglalkoztatja. Miközben a menekültpolitika szigorításáról a kormánypártok és az ellenzéki CDU vezetői Olaf Scholz kancellár kezdeményezésére épp most folytatnak tárgyalásokat, az AfD-t nem vonták be az egyeztetésbe.

Az ARD televízió megbízásából készített felmérés szerint a megkérdezettek 44 százaléka véli úgy, hogy a politikának mindenekelőtt a bevándorlás témakörével kell foglalkoznia. A különböző fegyveres konfliktusok, általánosságban a béke problémaköre áll a második helyen, de a 44 százaléktól messze elmaradva, mindössze 18 százalékkal. A nyugdíjak kérdésköre 13, a gazdaság általánosságban 11, míg az infláció és az energiapolitika a felmérés szerint együttesen 10 százalékukat foglalkoztatja a németeket.

Címlapról ajánljuk
A Vajdasági Magyar Újrakezdés is indul a választáson – három üzenet

A Vajdasági Magyar Újrakezdés is indul a választáson – három üzenet

A Vajdasági Magyar Újrakezdés is indul a szerbiai nemzeti tanácsi választásokon. Négy évvel ezelőtt csak egyetlen lista, a Vajdasági Magyar Szövetség által támogatott Magyar Összefogás indult. Az idén alapított Vajdasági Magyar Újrakezdés listáján 35 jelölt szerepel, a listavezető Mezei Zoltán színész. Az InfoRádió megkereste Rózsa Zsombort, a Vajdasági Magyar Újrakezdés elnökét.

Az EU-csúcs árnyékában – Nem elég, hogy lassú az EU gépezete, most van „mindenhol” választás is

Uniós versenyképesség, energiapiaci helyzet, migráció és költségvetés az aktuális témák a kétnapos uniós csúcson Brüsszelben. Az első napon már túl vagyunk, mi várható a folytatásban? Ezt kérdezte az InfoRádió Gálik Zoltántól, a Corvinus Egyetem docensétől.
inforadio
ARÉNA
2026.10.16. péntek, 18:00
Keleti Arthur
kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója
Kiderült, honnan jött a parancs, hogy szúrjanak ki Kijevvel, mérgesedik az amerikai-ukrán viszony - Pénteki híreink az orosz-ukrán háborúról

Kiderült, honnan jött a parancs, hogy szúrjanak ki Kijevvel, mérgesedik az amerikai-ukrán viszony - Pénteki híreink az orosz-ukrán háborúról

A Reuters hírügynökség amerikai és nyugati forrásokból úgy értesült, hogy a Fehér Házból érkezett az utasítás az Ukrajna által harctéri kommunikációra és drónműveletekre használt SpaceX Starshield műholdas rendszer korlátozására. A Newsmaxnak adott tegnapi interjújában Donald Trump amerikai elnök bírálta Volodimir Zelenszkijt, mondván, az ukrán elnök "nem olyan fickó, akivel [az Egyesült Államoknak] jó együttműködnie". Trump szerint Zelenszkij ugyan azt mondja, hogy le akarja zárni a háborút, ez nem igaz. "Nem vagyok Zelenszkij nagy rajongója" - tette hozzá. Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap kijelentette, hogy Oroszország válaszolni fog az energetikai infrastruktúráját ért ukrán támadásokra, és nem hagyja azokat megtorlás nélkül. "Nem kellett volna belekezdeni. Mielőtt megtették volna ezt a lépést, alaposan át kellett volna gondolniuk a következményeket" - vélekedett Putyin. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×