Infostart.hu
eur:
388.58
usd:
330.66
bux:
110619.36
2025. december 22. hétfő Zénó
an attacker with a knife violent attacking with a knife
Nyitókép: Elmar Gubisch/Getty Images

A legmagasabb szintű terrorkészültséget vezették be Franciaországban a késeléses merénylet után

A merényleti szükséghelyzetet közvetlenül egy merénylet után, illetve akkor vezethetik be, ha egy azonosított terrorszervezet, amelynek a tartózkodási helyét nem ismerik, akcióba lép.

A legmagasabb szintű terrorkészültséget vezették be Franciaországban, miután aznap egy arras-i gimnáziumban egy iszlamista halálra késelt egy tanárnőt és másik két embert megsebesített, az egyikük állapota életveszélyes.

Elisabeth Borne miniszterelnök úgy döntött, hogy a merényleti szükséghelyzet szintjére emeli a Vigipirate nevű terrorellenes készültséget - közölte a kormányfői kabinet azután, hogy biztonsági tanácskozást tartottak az Élysée-palotában Emmanuel Macron köztársasági elnök, a miniszterelnök és a kormány több tagja részvételével.

Gérard Darmanin belügyminiszter a TF1 televízióban az Izrael és a Hamász közötti gázai övezeti háborúra utalva kijelentette, hogy a rendelkezésre álló információk szerint kétségkívül összefüggés van a közel-keleti események és a merénylet között.

A rendőrség őrizetbe vette az elkövetőt, egy húszas éveiben járó csecsen férfit. Később további hét embert állítottak elő, közöttük az elkövető öccsét.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×