eur:
397.57
usd:
363.62
bux:
89701.64
2025. március 19. szerda Bánk, József
The terrible nuclear explosion with cloud height.
Nyitókép: KREMLL/Getty Images

Újabb fenyegető atomhír Oroszországból

Megvitatja következő ülésén az orosz parlament alsóházának tanácsa az átfogó atomcsendegyezmény ratifikációja visszavonásának kérdését - közölte Vjacseszlav Vologyin házelnök pénteken a Telegramon.

"Az Állami Duma Tanácsának következő ülésén mindenképpen megvitatjuk az Átfogó Atomcsendszerződés (CTBT) ratifikációja visszavonásának kérdését. Ez összhangban van államunk nemzeti érdekeivel. És ez válasz lesz az Egyesült Államoknak, amely mind ez idáig nem ratifikálta a szerződést" - írta Vologyin.

"A világhelyzet megváltozott.

Washington és Brüsszel háborút indított hazánk ellen.

A mai kihívások új megoldásokat követelnek" - fogalmazott az orosz alsóház elnöke.

Vlagyimir Putyin elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub csütörtökön Szocsiban tartott plenáris ülésén nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Oroszországnak szüksége van-e a nukleáris fegyverkísérletek újraindítására, ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Moszkva visszavonja az átfogó atomcsendegyezmény ratifikációját. Úgy vélekedett, hogy nincs szükség az orosz nukleáris doktrína koncepciójának megváltoztatására, mert jelenleg semmi sem veszélyezteti az orosz államiság létét.

Vologyin emlékeztetett arra, hogy Putyin befejezettnek és sikeresnek nevezte a Burevesztnyik globális hatótávolságú, nukleáris meghajtású manőverező robotrepülőgép tesztelését, és bejelentette, hogy hamarosan hadrendbe állítják a Szarmat interkontinentális nukleáris ballisztikus rakétákat.

Az ENSZ Közgyűlése által 1996. szeptember 10-én elfogadott, és két héttel később aláírásra megnyitott átfogó atomcsendszerződést 187 állam szignálta, közülük 178 ratifikálta is. Az atomhatalmak közül ezt eddig Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország tette meg. Az egyezményt a hatályba lépéséhez mind a 44, nukleáris technológiával rendelkező országnak ratifikálnia kellene, de közülük az Egyesült Államok, Kína, India, Pakisztán, Irán, Izrael, Egyiptom és Észak-Korea még nem tette ezt meg.

Az orosz Állami Duma Tanácsának szavazati joggal rendelkező tagjai a házelnök, az alelnökök és a frakcióvezetők.

Címlapról ajánljuk
Kiss J. László: a válság kezdete vagy vége a nagy német eladósodás?

Kiss J. László: a válság kezdete vagy vége a nagy német eladósodás?

Idáig Németország lényegében a Pax Americana készséges kiszolgálója volt, most viszont a saját, illetve Európa hangját próbálja megfogalmazni, nemcsak Oroszországgal, hanem az Egyesült Államokkal szemben – mondta Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem emeritus professzora az InfoRádió Aréna című műsorában, és elmagyarázta az adósságfékszabályok módosításának szükségszerűségét és gazdasági következményeit is.

"Félfegyverszünet" - Bő másfél órás telefonbeszélgetésen van túl Donald Trump és Vlagyimir Putyin

A Kreml közlése szerint "folytatódnak az egyeztetések". Washington szerint a tárgyalás "jól halad”. Értesülések szerint Vlagyimir Putyin belemehetett abba, hogy 30 napon át nem támadja az ukrán kritikus energiainfrastruktúrát.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.19. szerda, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Nemet mondott Putyin a tűzszünetre, Szumi elleni invázióra készülnek az oroszok - Friss híreink az orosz-ukrán háborúról szerdán

Nemet mondott Putyin a tűzszünetre, Szumi elleni invázióra készülnek az oroszok - Friss híreink az orosz-ukrán háborúról szerdán

Egyelőre nem volt hajlandó 30 napos általános tűzszünetet kötni Vlagyimir Putyin orosz elnök Donald Trump javaslatára, viszont az ukrán energetikai létesítmények elleni támadásokat leállította. További tárgyalások lesznek Washington és Moszkva közt a háború lezárásáról. Ukrán vezetők szerint az orosz haderő újabb offenzívára készül: a cél Zaporizzsja, Herszon és Szumi megye. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×