Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezetőnek, a Koreai Munkapárt főtitkárának a páncélvonata a Kína–Észak-Korea–Oroszország hármashatár közelében fekvő Fangcsuanból nézve 2023. szeptember 11-én. A Kreml sajtószolgálata szerint Kim Dzsong Un a következő napokban hivatalos látogatást tesz Oroszországban. A háttérben olvasható felirat jelentése: Egy új győzelem felé!.
Nyitókép: Ng Han-kuan/MTI/AP

Oroszországba érkezett Kim Dzsong Un

Megérkezett Oroszországba a Kim Dzsongunt szállító páncélvonat – számolt be róla az Independent, miután az orosz állami hírügynökség is megerősítette a hírt.

Bár a találkozó célját sem Phenjan, sem Moszkva nem közölte, a nyugati hírszerzés meggyőződése, hogy Kim azért utazott orosz földre, hogy Putyinnal tárgyaljon arról, hogy Észak-Korea fegyverekkel és lőszerekkel támogassa meg Oroszországot az Ukrajna ellen vívott háborúban. A nyugati információk korábban arról is szóltak, hogy Kim mindezért cserébe az orosz hadiipar technológiáját és tetemes mennyiségű élelmiszert remél Moszkvától.

A dél-koreai média kormányzati forrásokra hivatkozva közölte, hogy a vonat vasárnap este indult el az észak-koreai fővárosból, a két vezető csúcstalálkozóját valószínűleg kedden vagy szerdán tartják Vlagyivosztokban, mindössze 80 mérföldre van az orosz-észak-koreai határtól – olvasható a 24.hu-n.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×