eur:
395.62
usd:
364.63
bux:
66319.5
2024. március 5. kedd Adorján, Adrián
A katonai hatalomátvételt ünneplik az emberek Akanda utcáin 2023. augusztus 30-án. A nyugat-afrikai Gabonban a hadsereg több tisztje kora reggel a televízióban bejelentette, hogy átvette a hatalmat. A puccsisták közölték, hogy további intézkedésig lezárták az ország határait, és feloszlatták az állami intézményeket, beleértve az alkotmánybíróságot. Gabonban augusztus 26-án tartottak elnök- és parlamenti választásokat, a választási bizottság szerdai közleménye szerint az elnökválasztást a hivatalban lévő Ali Bongo Ondimba a szavazatok 64,2 százalékával megnyerte.
Nyitókép: MTI/EPA

Kutató: a gaboni egy teljesen másmilyen puccs, mint a többi

Katonai hatalomátvétel történt az afrikai Gabonban. A fegyveres erők a választások elcsalására hivatkozva puccsolták meg az elnököt. Az InfoRádió által kérdezett Afrika-szakértő szerint a lakosság jelentős része támogatja a puccsot, a nyugati országok ugyanakkor elítélték a történteket. Besenyő Jánost kérdeztük.

Mint az Infostart is beszámolt róla, katonai puccs történt Gabonban, kevéssel az országban tartott választások után.

Besenyő János, az Óbudai Egyetem Afrika Kutatóintézetének vezetője az InfoRádióban leszögezte: már most ki kell jelenteni, Gabon nem veszélyeztetett az iszlám terrorizmus, illetve dzsihadista csoportok által.

"Alapvetően stabil államról beszélünk,

amely nyersanyagkincsekben, kőolajban, mangánban igen gazdag, a lakosság mégis mélyszegénységben él; a Bongo család telepedett rá az országra, amely saját tulajdonaként tekint rá" - vázolta a helyzetet Besenyő János.

Ezek után puccsolta meg hadsereg a vezetést a választások "eredményére" reagálva, Bongo elnököt ugyanis azzal vádolják - most már a harmadik alkalommal -, hogy megint csalással győzött, illetve úgy befolyásolta a választásokat, hogy annak az eredményei neki kedvezzenek.

"Tehát nem biztonsági okokból történt a puccs, mint a többi nyugat-afrikai államban, ahol a biztonság hiányára, illetve a terrorista szervezetek tevékenységére vezették vissza a puccsokat, hanem a választások tisztátlansága miatt."

A kutatóintézeti vezető számára úgy tűnik,

a hatalomátvételnek van társadalmi támogatottsága,

néhány elszórt lövöldözéstől eltekintve ugyanis a hadsereg, a csendőrség, a fegyveres testületek és a titkosszolgálatok "egyértelműen a puccsot támogatták".

"2,3 milliós lakosú országról beszélünk, ahol durván 6000 fős a hadsereg, illetve a csendőrség létszáma, úgy tűnik, hogy a fegyveres erők teljes létszámban támogatták az eseményeket" - ecsetelte.

A lakosság egy jelentős része pedig ünnepelte a puccsistákat, az utcán táncoltak, énekeltek, "veregették a katonák vállát".

Mint hozzátette, sokáig nem tudták, hogy az elnök hol van, végül is megjelent a világhálón egy rövid felvétel Bongo elnökről, aki arra kérte a lakosságot, hogy "csináljanak zajt", illetve felszólított minden jóakarót, barátot, ismerőst, hogy lépjenek fel a puccsisták ellen, de "mindezidáig semmi ilyesmi nem történt".

Az új "felállásban" többeket le is tartóztattak, mások mellett az elnök egyik fiát is. A vádak között hazaárulás, a közpénzek elsikkasztása, okirat-hamisítás, korrupció, drogkereskedelem is szerepel, ezek megalapozottságáról Besenyő János elmondta, a hírek alapján van benne igazság.

"Azt azért ne felejtsük, hogy a puccsot vezető Brice Oligui Nguema tábornok maga is az elnök rokona, ahogy a puccsisták között is több elnöki rokon található, benne vannak a családi szálak is ebben. Reméljük, hogy tényleg odaadják a hatalmat a polgári vezetés kezébe, és tiszta választásokat tartanak.

Egy biztos, hogy el kívánják számoltatni az előző vezetést, amely több mint 56 éve uralkodott az országban"

- húzta alá.

Közben a puccsot több ország elítélte, köztük az Egyesült Államok, Kanada és Franciaország is.

"Németország is elítélte, de Németország volt az egyetlen, amely kimondta, a választások tisztasága kétséges volt, de ettől függetlenül a puccs nem megoldás" - említette.

Kiemelte még, hogy Gabon leginkább Franciaországnak megbízható szövetségese a régióban, nem voltak franciaellenes hangok sem, habár

a francia nyelvű sajtó választásokról való tudósításait letiltotta a gaboni kormányzat, és az internetet is leállították szerdáig.

"Franciaország komoly gazdasági érdekeltségekkel - mangánbányával, olajkutakkal - rendelkezik itt, ennek ellenére Emmanuel Macron elnök megfogalmazta: Franciaország nem kívánja a gyarmatosító politikát folytatni Afrikában, azt teljes egészében át akarja alakítani, nagyobb teret hagyva a frankofón afrikai országoknak."

Szerinte katonai beavatkozás sem várható, az ECOWAS - nyugat-afrikai országok gazdasági közössége - sem ígért ilyesmit, ráadásul 15 ECOWAS-ország közül már 5-ben történt puccs, ezeket fel is függesztették, "érdekes lenne hát egyszerre katonai beavatkozást látni Nigerben és Gabonban".

"Nagyon úgy tűnik, hogy a lakosság is támogat egy hatalomváltást, de az tény, hogy nem demokratikus, hogy katonai beavatkozással oldják meg a problémákat" - zárta szavait Besenyő János, az Óbudai Egyetem Afrika Kutatóintézetének vezetője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.04. hétfő, 18:00
Kovács Zsolt
öngondoskodásért felelős miniszteri biztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×