A munkaerőhiány komoly fejtörést okoz a német pénzügyminiszternek. Erre utal, hogy a nyári szünet ellenére a szabad demokrata Christian Lindner a Funke lapoknak nyilatkozva a német nyugdíjrendszer reformjának szükségességét hangsúlyozta.

A liberális FDP politikusa - szembeszállva a két koalíciós partner, a szociáldemokrata SPD és a Zöldek Pártja álláspontjával - hangsúlyozta, hogy

lehetőség szerint minél több nyugdíjast kellene bevonni a munkaerőpiacra.

Németországban az érvényben lévő szabályozás szerint 65 évről fokozatosan 67 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár, de, aki 45 év munkaviszonyt tud igazolni, továbbra is nyugállományba vonulhat 65 évesen

A tartósan biztosítottak számára 2014-ben ugyanakkor a tartós biztosítással rendelkezők számára életbe léptették a 63. életévhez kötött korkedvezményes nyugdíj rendszerét.

A érintettek számára ez a kedvezmény még levonással sem jár.

Az interjúban a miniszter mindenekelőtt ezt a rendszert bírálta. Lindner számára a korkedvezményes nyugdíj következménye, hogy - mint fogalmazott - emberek milliói elméletileg elérhetőek lennének a munkaerőpiacon, de valójában szociális segélyből élnek.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy néhány héttel ezelőtt hasonló javaslattal élt az ellenzék vezető pártjának számító konzervatív CDU egyik magas rangú politikusa is.

Jens Spahn frakcióvető-helyettes szerint ez a korkedvezményes nyugdíj a jólétet emészti fel, és annak árát a jövő generációja fizeti majd meg.

A szövetségi népességkutató intézet korábban végzett felmérése szerint növekszik azoknak a száma, akik már 63 éves korban nyugdíjba vonulnának.

Ezeket az embereket valójában bátorítani kellene arra, hogy akár jelentősen rövidített, de nem teljes munkaidőben beléphessenek a munkaerőpiacra

- hangoztatta Lindner

A pénzügyminiszter szerint olyan ösztönzőkre van szükség, amelyek elősegítik, hogy az emberek a nyugdíjkorhatár elérése ellenére tovább dolgozzanak.

Lindner szerint a korkedvezményes nyugdíj valójában "a szakképzett munkavállalók késleltetett bónusza". A liberális politikus bírálta azokat az utóbbi időben gyakoribbá vált felvetéseket, amelyek szerint intenzív munkával négynapos munkahét bevezetésére lenne szükség. Ezek a javaslatok nem segítenek bennünket a társadalom szükségleteinek hosszú távú finanszírozásában - jelentette ki.

A pénzügyminiszter nem értett egyet azzal sem, hogy a mai fiatalok fiatalok - különös tekintettel az 1996 és 2012 között született, úgynevezett Z generációhoz tartozók - a sorozatos válságok miatt elvesztették motiváltságukat a munkára, kiábrándulttá, sőt lustává váltak.

Az erre vonatkozó felmérésben foglaltakat Lindner téves általánosításnak nevezte. Szerinte Németországban is sok az olyan fiatal, aki gazdasági téren előbbre akar jutni, és ennek érdekében dolgozni, illetve bizonyítani akar.

A német munkaerőpiac a bevándorlás ellenére fokozatosan zsugorodik.

Az előrejelzés szerint

2060-ra a jelenlegi 45,7 millióról valószínűleg 40,4 millióra csökken munkaerőpiacon elérhetők száma

Ez egyben azt is jelenti, hogy a vállalatok számára a szükségesnél lényegesen kevesebb munkaerő áll majd rendelkezésre.