Infostart.hu
eur:
365.96
usd:
316.12
bux:
148696.72
2026. augusztus 18. kedd Ilona
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Karl Nehammer osztrák kancellár (j) fogadja Orbán Viktor kormányfőt a bécsi kancellári hivatalnál a magyar-szerb-osztrák migrációs csúcs előtt 2023. július 7-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor: Magyarország nem fogja végrehajtani az EU migrációs döntéseit

Nem fogadjuk el a kötelező kvótát, és nem fogadjuk el a „migránsgettók”, migránstáborok építésére vonatkozó kötelezettséget sem – közölte a miniszterelnök pénteken a Bécsben rendezett magyar–osztrák–szerb migrációs csúcstalálkozón.

A kormányfő úgy fogalmazott: egy hatékony magyar modellt, egy nyilvánvalóan nem működő új európai modellre kellene felváltani.

„Magyarország meg fogja találni a jogi és politikai módját annak, hogy a brüsszeli döntéseket ne hajtsák végre”

– jelentette ki.

Szomorúnak nevezte a helyzetet, és úgy fogalmazott: Magyarországnak nemcsak az illegális migránsokkal és az embercsempészekkel, hanem Brüsszellel szemben is meg kell védenie magát, és meg is fogja tenni.

A magyarok nemcsak Magyarországot védik, hanem egész Európát, benne Ausztriát is az illegális bevándorlókkal szemben – folytatta a miniszterelnök.

A kormányfő elmondta: tavaly Európa határai mentén összesen 330 ezer illegális migránst állítottak meg, ebből 270 ezret a magyar-szerb határon.

A magyar miniszterelnök méltatva Aleksandar Vucic szerb elnök munkáját a nemzetek együttműködésében, azt mondta: Szerbia és Magyarország nélkül Ausztriában, Németországban, Hollandiában sok százezerrel több illegális migráns lenne, mint amennyi most van.

Orbán Viktor köszönet mondott Karl Nehammer osztrák kancellárnak is, amiért a legutóbbi brüsszeli EU-csúcson kiállt Magyarország mellett. Ugyanis lehet, hogy vannak megoldások, amelyek jók a tengeren, de ugyanazok a megoldások rosszak lesznek a szárazföldön - jelezte.

Ezt a megközelítést az ülésen kevesen értették, de az osztrák kancellár világossá tette a helyzetet, és megpróbált segíteni. Nem rajta múlt, hogy nem sikerült - fűzte hozzá a kormányfő.

Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország különleges helyzetben van, keleti szomszédjában, Ukrajnában háború van, a déli határokon keresztül pedig a legforgalmasabb migránsútvonal helyezkedik el.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: a magyar modell - amely hatékony -, egy egyszerű gondolaton nyugszik. Senki sem léphet be az ország területére amíg az általa leadott menekültügyi kérelmet el nem bírálták.

Bejönni akkor lehet, ha a beadott kérelemre van pozitív válasz - tette hozzá.

A miniszterelnök rámutatott: a magyar modell működik, és ezt kellene átvennie Európa összes országának. Azonban nem ez történik, mert olyan szabályozást fogadtak el Brüsszelben, amely kötelező kvótákat ír elő, és menekülttáborok, "migránsgettók" létrehozását teszi kötelezővé a tagállamoknak.

Ez pedig nem csak Magyarországnak rossz - mondta Orbán Viktor. Hozzátette: lehet, hogy ez a szabályozás segítséget jelent Olaszországnak, de biztosan rontaná Ausztria helyzetét Magyarország felől.

Kérdésekre válaszolva Orbán Viktor arról tájékoztatott: Svédország NATO-csatlakozásáról a magyar kormány már döntött, támogatja azt, a magyar parlament azonban még nem ratifikálta ezt a döntést. Magyarország kapcsolatban áll a NATO főtitkárával és a Törökországgal is, ha úgy látják, hogy "tennivaló van", akkor cselekedni fognak - fűzte hozzá.

Címlapról ajánljuk
Csicsmann László: lehet, hogy a Hamász csak taktikázik az engedékenységgel

Csicsmann László: lehet, hogy a Hamász csak taktikázik az engedékenységgel

Izrael, és személyesen Benjámin Netanjahu miniszterelnök is komoly kihívással néz szembe a Gázai övezet helyzetének rendezése kapcsán – ezt elemezte az InfoRádióban Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója beszélt a másik konfliktuszónában, a Hormuzi-szorosnál bekövetkezett fejlemények lehetséges, az amerikai elnökre nézve kellemetlen hatásáról is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.19. szerda, 18:00
Müller Veronika
professzor, egyetemi tanár, a Pulmonológiai Klinika igazgatója
Ukrajna brutális tűz alá vette Moszkvát, titkos orosz drónbázisokról rántották le a leplet – Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Ukrajna brutális tűz alá vette Moszkvát, titkos orosz drónbázisokról rántották le a leplet – Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Két év óta a legnagyobb ukrán dróntámadás érte Moszkvát az éjszaka Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester által közzétett adatok szerint. Az ukránok 620 drónt indítottak Moszkva felé, melyek közül 180-at megsemmisített az orosz légvédelem. Legalább tíz új orosz dróntámaszpontot azonosított Oroszország Belarusszal és Ukrajnával határos területe mentén a Telegraph. A bázisokról Moszkva akár a NATO területe felé is indíthatna nagy hatótávolságú támadódrónokat, amelyek elérhetik akár Varsót is - írja a brit lap. Az orosz legfelsőbb bíróság hétfőn helybenhagyta korábbi ítéletét, egyúttal elutasította a Jabloko liberális ellenzéki párt fellebbezését, amelynek ezáltal jogerősen törlik a szeptemberi alsóházi választásra állított országos listáját. Az ellehetetlenített Jabloko az indulók közül egyedüliként ellenezte volna az ukrajnai háborút. Az ellenzéki tömörülés alelnökét, Lev Sloszberget tegnap 11 év és egy hónap börtönbüntetésre ítélte egy városi bíróság, amiért a vád szerint rágalmazta az orosz hadsereget. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×