Fokasz Nikosz emeritus professor az InfoRádióban a hétvégi, konzervatív sikerrel zárult "sokpártos" görög választással kapcsolatban elmondta, 7-kor zártak az urnák, de fél 9-kor már tudni lehetett, ki a győztes, az elemzők, az újságírók és az átlag görögök sem akartak hinni a szemüknek, olyan különbség alakult ki az első két helyezett között: az Új Demokrácia 41 százalékot kapott, a négy évvel ezelőtti, győztes eredményéhez képest is 2 százalékot erősödött.

"A kihívó lényegében a baloldali Sziriza volt, 32 százalékot kapott négy év kormányzás után, most ellenzékben 11 százalékot veszített, ők a nagy vesztesek" - folytatta; 1974 óta nem értek el ennyire rossz eredményt.

A szavazatok több mint 50 százaléka kell a kormányalakításhoz, erre reagálva Fokasz Nikosz azt mondta, előre hozott választásokra kerül sor, szinte minden nyilatkozó politikus azt sugallta, hogy erre készül.

"A győztes mindent visz" választási rendszer

"A győztes Új Demokrácia, amelyik az egész kampányban arról beszélt, hogy az adott nemzetközi gazdasági, geopolitikai körülmények között Görögországnak stabil, egypárti kormányzásra van szüksége, a koalíciós kormányzást instabil, kaotikus lehetőségnek nevezték a kampányban" - mutatott rá.

Ezt a 41 százalékot tehát úgy értelmezheti a párt, hogy az egypárti kormányzásra való törekvésre kapott támogatást vasárnap este.

"Az új választási rendszer, amelyet már évekkel ezelőtt megszavaztak, a győztes pártnak a mostani rendszerrel ellentétben olyan bónuszt ad, hogy a vasárnapi eredménnyel a megszerzett 145 parlamenti hely helyett - 151-re lenne szükség az önálló kormányzáshoz - 175-öt nyújtana; nagy magabiztossággal az Új Demokrácia a megismételt parlamenti választásokon abszolút többségre tenne szert,

nem áll érdekében sikeres koalíciós tárgyalást folytatnia senkivel"

- tisztázta.

Márpedig a görög alkotmány előírja, hogy a köztársasági elnök 3 napra megbízza tárgyalásokkal a győztes pártot, aztán a második helyezettet is, majd a harmadik helyezettet is. Ha nincs egyik választásnak sem eredménye, automatikusan feloszlatják a görög parlamentet, és előre hozott választások jönnek.

Hogy most milyen állapotban van az ország, illetve gazdasága, arról azt mondta, kettős arculatú.

"Nagyok a társadalmi és szociális különbségek, a társadalom egyharmada a szegénységi küszöb alatt él. Nyilván őket sújtja leginkább az infláció és mindenfajta megszorítás, amire lehet számítani is. A kormány viszont sikeresen kezelte a kihívásokat, sok ilyen volt:

• 2020 elején Erdogan török elnök megnyitotta a határokat a menekültek előtt, több 10 ezren tódultak a szárazföldi határ felé
• világjárvány
• ukrajnai háború
• infláció
• energiaárak
• üzemanyagárak,

de nehézségek ide vagy oda, az emberek nem hitték el a kihívónak, hogy jobban tette volna a dolgát az elmúlt négy évben" - ecsetelte. Ráadásul a Sziriza mindenfajta koalíciós javaslatára a többi ellenzéki párt mindeddig nemet mondott.