Az amerikai hírszerző szervek felett felügyeletet gyakorló Külföldi Hírszerzést Megfigyelő Bíróság (Foreign Intelligence Surveillance Court) megállapításai még 2022 áprilisában születtek, de azt, bizonyos elemek kitakarásával, most tette elérhetővé az amerikai hírszerzés igazgatója (Director of National Intelligence).

A bíróság szerint az FBI 2020 és 2021 között több mint 278 ezer alkalommal megfelelő indok nélkül élt a bírósági végzés nélküli adatgyűjtési jogával. Ezt a jogot a külföldi hírszerzési tevékenység megfigyelését szabályozó törvény (Foreign Intelligence Surveillance Act) teszi lehetővé. A jogszabály általánosságban felhatalmazást ad arra az amerikai hírszerzésnek, hogy külföldön tartózkodó nem-amerikai állampolgárokra vonatkozóan célzott megfigyelést folytasson. Az FBI a törvény egyik rendelkezése, a 702-es szakasz alapján hozzáférhet a külföldi hírszerzés megfigyelése során gyűjtött adatbázisokhoz, amennyiben nyomozása külföldi hírszerzést érint, illetve bűncselekmény gyanúja merül fel.

A megállapítások szerint a jogkörön túlnyúló, indokolatlan adatgyűjtés többi között érintette a 2020. májusában kitört Black Lives Matter-tüntetések, és a 2021. január 6-i Capitolium-zavargások résztvevőit. A jelentésben szó van egy kongresszusi jelölt választási kampányának támogatóihoz kötődő információgyűjtésről is. Ez utóbbi 19 ezer emberre vonatkozott, amit az FBI külföldi befolyásra vonatkozó gyanúval indokolt, ám szükségtelen volt az adatbázis átvizsgálását személyek ilyen széles körére kiterjeszteni – állapította meg a felügyeleti bíróság.

Az FBI közleményben reagált a bírósági megállapításokra, amelyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyes munkatársai indokolatlanul széles körben állapították meg az adatgyűjtésben érintettek körét, ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy már intézkedtek az eljárásrend módosításáról.

Ennek nyomán az adatok szerint 2021 után az FBI által indított adat-lekérdezések száma több mint 90 százalékkal csökkent,

2022-ben már csak 204 ezer lekérdezés történt, szemben az egy évvel korábbi 3,4 millióval.

A FBI külföldi adatgyűjtésre vonatkozó különleges felhatalmazása idén december végén lejár, és az csak a kongresszus hozzájárulásával hosszabbítható meg. A jogkör túllépéséről szóló bírósági vélemény megnehezítheti a nyomozó hatóságot a felhatalmazás megújítására vonatkozó törekvésében. A kongresszus tagjai ugyanakkor a titkos bírósági dokumentumot már tavaly áprilisban, annak kiadásakor teljes egészében megkapták.

Szintén a Szövetségi Nyomozó Iroda tevékenységét kifogásolta egy, a hét elején megjelent jelentés. John Durham korábbi különleges ügyész az FBI nyomozásának körülményeit vizsgálat, amelyet 2016-ban Donald Trump és az orosz szervek közötti kapcsolatról szóló gyanúval indított. A Durham-jelentés megállapítása szerint a hatóságnak nem volt kezében olyan meggyőző bizonyíték, ami indokolta volna hivatalos nyomozás megindítását az elnökjelölt ellen a választási kampány idején.