Dél-Korea katonai segítséget nyújthat Ukrajnának, ha nagyobb támadás éri az ország civil lakosságát - mondta el Jun Szok Jol dél-koreai elnök egy friss interjúban, arra utalva, hogy Szöul túlléphet eddigi álláspontján, amely szerint csak humanitárius és gazdasági támogatást biztosít Ukrajnának.

Az amerikai látogatásra készülő Jun a Reuters hírügynökségnek ebből az alkalomból adott interjújában jelezte: kormánya mérlegeli annak lehetőségeit, miként tudná segíteni Kijevet a védekezésben és az újjáépítésben. Hozzátette: országa is jelentős nemzetközi segítséget kapott az 1950-53-as koreai háború alatt.

"Ha olyasmire kerül sor, amit a nemzetközi közösség nem nézhet el, például egy nagyszabású támadásra a civilek ellen, mészárlásra vagy a háborús törvények súlyos megsértésére, nem maradhatunk kizárólag a humanitárius vagy pénzügyi támogatásnál"

- hangsúlyozta Jun.

Az interjúra reagálva Ri Dzsae Mjong dél-koreai ellenzéki vezető felszólította az elnököt, hogy gondolja át a katonai segély lehetőségét nyitva hagyó megjegyzéseit. Hozzátette: egy ehhez hasonló lépés komoly fenyegetést jelentene nemzeti érdekeikre.

"A diplomáciában semmi sem fontosabb, mint a dél-koreaiak élete és biztonsága, valamint a nemzeti érdek" - emelte ki. Úgy fogalmazott, hogy egyetlen korábbi kormány sem folytatott "ellenségszerző célú" külpolitikát.

A dél-koreai államfő a jövő héten Washingtonba látogat, ahol találkozik Joe Biden amerikai elnökkel a két ország szövetségének hetvenedik évfordulója alkalmából.

Jun Szok Jol elmondta: egyik célja, hogy "kézzelfogható eredményekkel" térjen haza az Észak-Korea jelentette fenyegetés ügyében. Phenjan az elmúlt időszakban fokozott fegyverkezésbe kezdett, és a múlt héten elindította első olyan interkontinentális ballisztikus rakétáját, amely szilárd hajtóanyaggal működik.

"Ha Dél- és Észak-Korea között atomháború tör ki, az valószínűleg nem csak a két fél problémája lesz, de egész Északkelet-Ázsia hamuvá fog válni" - magyarázta Jun. "Ezt meg kell akadályozni" - tette hozzá.

A dél-koreai elnök óvatos bírálatot fogalmazott meg Kínával szemben Tajvan ügyében. Szerinte a feszültség azért nőtt a térségben, mert erővel próbálják megváltoztatni a status quót.

"A nemzetközi közösséggel együtt határozottan ellenzünk egy efféle változást" - húzta alá Jun.

"Tajvan ügye nem kizárólag Kínára és Tajvanra tartozik, hanem - Észak-Koreához hasonlóan - globális kérdés" - mutatott rá.