1000 emberre mindössze 6,77 gyermek születése jutott a tavalyi évben. Az ország népességszáma 850 ezer fővel csökkent a 2021-eshez képest: 1,4118 milliárd főt számlált tavaly a hivatalos adatok szerint az egyelőre még legnépesebb ország. A férfiak száma 722,06 millió, a nőké 689,69 millió, ami a 2016 előtti szigorú egygyermekes politika eredménye.

Évek óta csökken a születésszám, ami számos intézkedést is maga után vont, ám ezek – többek között az egykepolitika hét évvel ezelőtti eltörlése – ellenére is átfordult tavaly a tendencia, növekedés helyett csökkenést mutatva - írja a BBC.

A 2021-es születésszámhoz a tavalyi csökkenés – 7,52 helyett 6,77 –, a halálozások száma pedig szintén nőtt és meghaladta a születésekét – 7,18 helyett 7,37. 1976 óta nem volt ilyen magas a halálozási arány az országban.

Már a korábbi hivatalos adatok is előrejelezték a kínai társadalomban bekövetkező drasztikus változást, melynek köszönhetően hosszú távon csökken a munkaképes korúak tábora, az egészségügyben és a szociális hálóban pedig komoly nehézségek jelennek majd meg. A 2021-ben végzett népszámlálás már megmutatta, milyen nagy mértékben lassult le a populáció növekedése.

Más ázsiai országokban, közte Japánban és Dél-Koreában is megkezdődött a népesség csökkenése és a társadalom elöregedése.

Kínában a szakértők szerint utoljára az 1950-es évek végén, hatvanas évek elején csökkent a lakosság száma, amikor az országban kialakult súlyos gazdasági válság miatti éhínségben több tízmillió ember halt meg.

Yue Su, az Economist Intelligence Unit vezető közgazdásza szerint a trend megmarad, és talán romlik is a Covid miatt: ő arra számít, hogy 2023-ban is csökkenni fog az ország népessége.

"A fiatalok magas munkanélküliségi rátája és a jövedelmi várakozások gyengeségei tovább késleltethetik a házasságkötési és gyermekvállalási terveket, ami visszavetheti az újszülöttek számát" - tette hozzá. Idén ráadásul várhatóan magasabb lesz a halálozási ráta annak köszönhetően, hogy a koronavírus terjedése elleni intézkedéseket eltörölte az ország.

Az egykepolitika hatásai hosszan tartanak

Kína népesedési trendjét hosszan az 1979-ben bevezetett egykepolitika határozta meg: célja az volt, hogy lelassítsák a népesség növekedésének ütemét. Akik megszegték ezt, azokat megbüntették, sokszor állásukat is elveszthették. Egy olyan kultúrában, mely a fiúgyermekeket értékesebbnek tartja a lányoknál, ez az intézkedés számos abortuszhoz és a nemek arányának felborulásához vezetett.

2016-ban eltörölték a szabályt és már

arra biztatják a családokat, hogy vállaljanak több gyermeket,

amit adókedvezménnyel és a szülő nőknek biztosított egyéb előnyökkel is igyekeznek támogatni. Ez ugyanakkor nem hozott eredményt, mivel szakértők szerint nem párosult az oktatáshoz való hozzájutás javításával vagy a gyermekvállalás egyéb anyagi terheinek enyhítésével.

Hszi Csin-ping tavaly októberben a Kommunista Párt kongresszusán már arról beszélt, hogy a gyermekek születése prioritás az ország számára.

Mikor jelentkezik a baj?

Befektetők is arra számítottak, hogy a további adókedvezmények, a jobb gyermekgondozási szolgáltatások és a nagyobb családok számára biztosított, lazább lakásvásárlási feltételek ösztönzőként hatnak majd a gyermekvállalás szempontjából.

Ám mindezek ellenére a szülőképes korú nők száma 2022-ben mintegy 4 millióval csökkent, ami csak tovább súlyosbítja az emberek gyermekvállalási hajlandóságának csökkenését - mondta Kang Yi, a statisztikai hivatal vezetője.

A Portfolio cikke szerint több kínai cég részvényei bezuhantak a hírre, ami a befektetők csalódását mutatja.

Bussarawan Teerawichitchainan, a Szingapúri Nemzeti Egyetem Család- és Népességkutató Központjának igazgatója szerint Kínában a nemek egyenrangúságán is javítani kellene: a skandináv országok ez irányban tett erőfeszítéseit követően megnőtt a születésszám - írta a BBC.

Egyes megfigyelők szerint azonban Kína csökkenő népessége nem jelent azonnali hátrányt.

Paul Cheung, Szingapúr korábbi vezető statisztikusa szerint Kínának rengeteg ember és sok idő áll rendelkezésére a demográfiai kihívás kezelésére.

"Ez egy jelzés, hogy a kínai kormánynak foglalkoznia kell a kérdéssel. Növelniük kell a termelékenységet, sokkal modernebb infrastruktúrát kell kiépíteniük, és foglalkozniuk kell az egészségügyi ellátással. De ebből nem következik azonnal a világvége" - vélekedik.

Kína hosszú ideje a világ legnépesebb országa, de India népessége várhatóan hamarosan megelőzi vagy már meg is előzte. A becslések szerint India egyre növekvő lakossága már meghaladja az 1,4 milliárd főt.

A statisztikai adatokból kiderül, hogy a hagyományosan vidéki ország erősen városiasodik. 2022-re a városban élő lakosság létszáma 920,71 millióra nőtt, ami 6,46 millióval több a korábbi adatnál, közben a vidéki lakosság létszáma 7,31 millióval csökkent.

Az ENSZ tavaly jelentette be, hogy a becslések szerint november 15-én a világ népessége elérte a 8 milliárdot, és 2023-ban várhatóan már India lesz a világ legnépesebb országa.

(A nyitókép illusztráció: tömeg egy pályaudvaron a Csöcsiang tartománybeli Hangcsouban 2020. szeptember 30-án.)