eur:
390.9
usd:
360.09
bux:
73174.1
2024. július 27. szombat Liliána, Olga
Felrobbant jármű ég a ZaTV épülete mellett a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja régióban fekvő Melitopolban 2022. október 25-én. A detonációban öten megsérültek.
Nyitókép: Felrobbant jármű ég a ZaTV épülete mellett a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja régióban fekvő Melitopolban 2022. október 25-én. A detonációban öten megsérültek. MTI/EPA

Jelentősen csökkent az Ukrajnával való szolidaritás Európában

Európában csökken a készség Ukrajna támogatására, az Oroszország által indított háború elől menekülők befogadására. Erről tanúskodik egy friss nemzetközi tanulmány, amelynek adatait most tették közzé. Csupán az európaiak negyven százaléka vélekedik úgy, hogy a saját országát sújtó negatív gazdasági és szociális következmények ellenére Ukrajnát továbbra is korlátlanul támogatni kell.

A Mercator Migrációs és Demokrácia Fórum (MIDEM) és a YouGov közvélemény-kutató cég immár az ötödik felmérést készítette el a háború kitörése óta. Az összegzés szerint noha az európaiak többsége még mindig támogatja az ukrán menekültek befogadását, a csaknem kilenc hónapja ostromlott országgal való szolidaritás általánosságban csökken.

A felmérés a szeptember–októberi időszakban készült, tíz európai uniós tagállamban 20 400 embert kérdeztek. A fókuszban azok az országok álltak, amelyeket a legerősebben érintett az ukrajnai menekülthullám. Közülük az első helyen Lengyelország állt, amely októbert végéig több mint egymillió ukrán menekültet fogadott be.

Csaknem az összes érintett országban a megkérdezettek jelentős többsége azon a véleményen volt, hogy

az Ukrajnából érkező menekültek befogadását korlátozni kell.

A legerőteljesebben ez a kelet-közép-európai országokban, elsősorban Csehországban és Magyarországon mutatkozott meg. Ezekben az országokban növekszik az aggodalom a túlzott tehervállalás miatt, továbbá célzottan hamis hírek és dezinformációs kampányok is erősítik a jelzett fejleményeket – fogalmazott a tanulmány.

A tanulmány értékelése szerint a háború kezdetekor Kelet-Európában még nagy volt a készség a menekültek befogadására, továbbá a képzéshez, valami a munkavállaláshoz való hozzájutás segítésére. Az Ukrajnával való szolidaritás azonban a térség országaiban, elsősorban Csehországban és Magyarországon is csökkenni kezdett. Hasonló tendencia figyelhető meg Németországban is, ahol szintén gyengül az Ukrajnával való szolidaritás.

A megkérdezettek 42 százaléka azon a véleményen van, hogy Ukrajna támogatását a Németországot sújtó negatív következmények miatt korlátozni kell. Ezzel az aránnyal Németország Franciaországgal együtt a középmezőnyben foglal helyet, és csaknem hasonlóan foglaltak állást az olaszok is.

A felmérés szerint ugyanakkor jelentős nézetkülönbségek tapasztalhatók Németország keleti és nyugati fele között. Az egykori NDK-hoz tartozó keletnémet tartományokban – Csehország és Magyarország mellett – a megkérdezett országok közül a legkisebb a készség Ukrajna további támogatására.

Ennek fő okát a megélhetési költségek növekedése jelenti.

A felmérésből kitűnt az is, hogy a keletnémetek több mint egyharmada a NATO-t is felelőssé teszi a háborúért.

A MIDEM szerint az elkövetkező hónapokban az ukrajnai menekülthullám felerősödése várható, ezért a tél minden bizonnyal "stresszteszt" lesz az Ukrajnával való szolidaritás szempontjából.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.29. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Nagyot mentek az amerikai tőzsdék

Nagyot mentek az amerikai tőzsdék

Felemás hangulatban telt a kereskedés reggel Ázsiában, de az európai tőzsdéken már látszik némi hangulatjavulás a hét korábbi részében látott eséshez képest. Megérkeztek ma a havi amerikai PCE-adatok, amelyek a várakozásoknak megfelelően az infláció további lassulását mutatták, ám mivel a tegnap megjelent második negyedéves adat már magában foglalta a júniust is, így nagy meglepetése nem lehetett számítani.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×