Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Felrobbant jármű ég a ZaTV épülete mellett a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja régióban fekvő Melitopolban 2022. október 25-én. A detonációban öten megsérültek.
Nyitókép: Felrobbant jármű ég a ZaTV épülete mellett a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja régióban fekvő Melitopolban 2022. október 25-én. A detonációban öten megsérültek. MTI/EPA

Jelentősen csökkent az Ukrajnával való szolidaritás Európában

Európában csökken a készség Ukrajna támogatására, az Oroszország által indított háború elől menekülők befogadására. Erről tanúskodik egy friss nemzetközi tanulmány, amelynek adatait most tették közzé. Csupán az európaiak negyven százaléka vélekedik úgy, hogy a saját országát sújtó negatív gazdasági és szociális következmények ellenére Ukrajnát továbbra is korlátlanul támogatni kell.

A Mercator Migrációs és Demokrácia Fórum (MIDEM) és a YouGov közvélemény-kutató cég immár az ötödik felmérést készítette el a háború kitörése óta. Az összegzés szerint noha az európaiak többsége még mindig támogatja az ukrán menekültek befogadását, a csaknem kilenc hónapja ostromlott országgal való szolidaritás általánosságban csökken.

A felmérés a szeptember–októberi időszakban készült, tíz európai uniós tagállamban 20 400 embert kérdeztek. A fókuszban azok az országok álltak, amelyeket a legerősebben érintett az ukrajnai menekülthullám. Közülük az első helyen Lengyelország állt, amely októbert végéig több mint egymillió ukrán menekültet fogadott be.

Csaknem az összes érintett országban a megkérdezettek jelentős többsége azon a véleményen volt, hogy

az Ukrajnából érkező menekültek befogadását korlátozni kell.

A legerőteljesebben ez a kelet-közép-európai országokban, elsősorban Csehországban és Magyarországon mutatkozott meg. Ezekben az országokban növekszik az aggodalom a túlzott tehervállalás miatt, továbbá célzottan hamis hírek és dezinformációs kampányok is erősítik a jelzett fejleményeket – fogalmazott a tanulmány.

A tanulmány értékelése szerint a háború kezdetekor Kelet-Európában még nagy volt a készség a menekültek befogadására, továbbá a képzéshez, valami a munkavállaláshoz való hozzájutás segítésére. Az Ukrajnával való szolidaritás azonban a térség országaiban, elsősorban Csehországban és Magyarországon is csökkenni kezdett. Hasonló tendencia figyelhető meg Németországban is, ahol szintén gyengül az Ukrajnával való szolidaritás.

A megkérdezettek 42 százaléka azon a véleményen van, hogy Ukrajna támogatását a Németországot sújtó negatív következmények miatt korlátozni kell. Ezzel az aránnyal Németország Franciaországgal együtt a középmezőnyben foglal helyet, és csaknem hasonlóan foglaltak állást az olaszok is.

A felmérés szerint ugyanakkor jelentős nézetkülönbségek tapasztalhatók Németország keleti és nyugati fele között. Az egykori NDK-hoz tartozó keletnémet tartományokban – Csehország és Magyarország mellett – a megkérdezett országok közül a legkisebb a készség Ukrajna további támogatására.

Ennek fő okát a megélhetési költségek növekedése jelenti.

A felmérésből kitűnt az is, hogy a keletnémetek több mint egyharmada a NATO-t is felelőssé teszi a háborúért.

A MIDEM szerint az elkövetkező hónapokban az ukrajnai menekülthullám felerősödése várható, ezért a tél minden bizonnyal "stresszteszt" lesz az Ukrajnával való szolidaritás szempontjából.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×