eur:
395.33
usd:
366.29
bux:
65165.55
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Felrobbant jármű ég a ZaTV épülete mellett a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja régióban fekvő Melitopolban 2022. október 25-én. A detonációban öten megsérültek.
Nyitókép: Felrobbant jármű ég a ZaTV épülete mellett a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja régióban fekvő Melitopolban 2022. október 25-én. A detonációban öten megsérültek. MTI/EPA

Jelentősen csökkent az Ukrajnával való szolidaritás Európában

Európában csökken a készség Ukrajna támogatására, az Oroszország által indított háború elől menekülők befogadására. Erről tanúskodik egy friss nemzetközi tanulmány, amelynek adatait most tették közzé. Csupán az európaiak negyven százaléka vélekedik úgy, hogy a saját országát sújtó negatív gazdasági és szociális következmények ellenére Ukrajnát továbbra is korlátlanul támogatni kell.

A Mercator Migrációs és Demokrácia Fórum (MIDEM) és a YouGov közvélemény-kutató cég immár az ötödik felmérést készítette el a háború kitörése óta. Az összegzés szerint noha az európaiak többsége még mindig támogatja az ukrán menekültek befogadását, a csaknem kilenc hónapja ostromlott országgal való szolidaritás általánosságban csökken.

A felmérés a szeptember–októberi időszakban készült, tíz európai uniós tagállamban 20 400 embert kérdeztek. A fókuszban azok az országok álltak, amelyeket a legerősebben érintett az ukrajnai menekülthullám. Közülük az első helyen Lengyelország állt, amely októbert végéig több mint egymillió ukrán menekültet fogadott be.

Csaknem az összes érintett országban a megkérdezettek jelentős többsége azon a véleményen volt, hogy

az Ukrajnából érkező menekültek befogadását korlátozni kell.

A legerőteljesebben ez a kelet-közép-európai országokban, elsősorban Csehországban és Magyarországon mutatkozott meg. Ezekben az országokban növekszik az aggodalom a túlzott tehervállalás miatt, továbbá célzottan hamis hírek és dezinformációs kampányok is erősítik a jelzett fejleményeket – fogalmazott a tanulmány.

A tanulmány értékelése szerint a háború kezdetekor Kelet-Európában még nagy volt a készség a menekültek befogadására, továbbá a képzéshez, valami a munkavállaláshoz való hozzájutás segítésére. Az Ukrajnával való szolidaritás azonban a térség országaiban, elsősorban Csehországban és Magyarországon is csökkenni kezdett. Hasonló tendencia figyelhető meg Németországban is, ahol szintén gyengül az Ukrajnával való szolidaritás.

A megkérdezettek 42 százaléka azon a véleményen van, hogy Ukrajna támogatását a Németországot sújtó negatív következmények miatt korlátozni kell. Ezzel az aránnyal Németország Franciaországgal együtt a középmezőnyben foglal helyet, és csaknem hasonlóan foglaltak állást az olaszok is.

A felmérés szerint ugyanakkor jelentős nézetkülönbségek tapasztalhatók Németország keleti és nyugati fele között. Az egykori NDK-hoz tartozó keletnémet tartományokban – Csehország és Magyarország mellett – a megkérdezett országok közül a legkisebb a készség Ukrajna további támogatására.

Ennek fő okát a megélhetési költségek növekedése jelenti.

A felmérésből kitűnt az is, hogy a keletnémetek több mint egyharmada a NATO-t is felelőssé teszi a háborúért.

A MIDEM szerint az elkövetkező hónapokban az ukrajnai menekülthullám felerősödése várható, ezért a tél minden bizonnyal "stresszteszt" lesz az Ukrajnával való szolidaritás szempontjából.

Címlapról ajánljuk
Mi vezetett a németországi Zöldek zuhanórepüléséhez?
Elemzés

Mi vezetett a németországi Zöldek zuhanórepüléséhez?

Egyre csökken a németországi Zöldek párt támogatottsága, öt év alatt több mint duplájára, 25-ről 56 százalékra nőtt azok száma, akik semennyire sem tudnak azonosulni a párttal, ezzel Németország egyik leginkább elutasított politikai tömörülésévé vált. A háttérben a zöldítés, a kormány energiapolitikája áll - mondta az InfoRádióban Dobrowiecki Péter, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének kutatási vezetője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×