Az elmúlt napokban gazdasági körökben megütközést keltett az a kiszivárgott tervezet, amelyet Robert Habeck minisztériuma dolgozott ki a Kínával kereskedő német vállalatok megzabolására. A dokumentumból feketén-fehéren kitűnt, hogy a miniszter célja a távol-keleti országtól való minél teljesebb gazdasági függetlenedés.

A tervezet abból indult ki, hogy Kína minden bizonnyal annektálja Tajvant, és az ennek nyomán várhatóan tovább éleződő nemzetközi feszültségre Németországnak fel kell készülnie. Az annektálás a jelentés szerint legkésőbb 2027-ben következik be, ekkor van ugyanis a kínai népi felszabadító hadsereg megalakulásának 100. évfordulója.

Az addig hátra lévő időben pedig erőfeszítéseket kell tenni a Kínával való gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok lazítása, továbbá annak érdekében, hogy a minimálisra csökkentsék Peking Németországgal szembeni zsarolási potenciálját. Mivel ez utóbbi a a dokumentum szerint elsősorban a Kínával együttműködő német vállalatok felhasználásával történhet, a minisztérium több intézkedést kíván életbe léptetni tevékenységükre vonatkozóan. Így elsősorban azt, hogy

rendszeres időközönként készítsenek jelentést tevékenységükről.

Előirányozza azt is, hogy a kínai cégekbe történő német beruházásokat a jövőben szigorúbban ellenőrzik. Távlatilag pedig azt tanácsolja, hogy szüntessék be az együttműködést, vonuljanak ki Kínából, és más országokba települjenek. Alternatívaként a minisztérium az ázsiai-csendes-óceáni térséget, Latin-Amerikát és Afrikát javasolja. Kilátásba helyezi továbbá a külgazdasági támogatások új alapokra helyezését

Az ARD közszolgálati televízió beszámolója szerint elsősorban a Német Kereskedelmi és Ipari Kamara (DIHK) tiltakozott a koncepció ellen. A külgazdaságért felelős kamarai elnök, Volker Treier a kiszivárgott jelentésben foglaltakat ártalmasnak nevezte.

A kamara felháborodottan reagált annak kapcsán is, hogy információi szerint az Annalena Baerbock által vezetett külügyminisztérium külön, saját Kína-stratégiát dolgozott ki.

A gazdaságot rendkívüli módon aggasztja a Kína-stratégiára vonatkozó több vágányú kommunikáció – hangsúlyozta Volker Treier.

Utalt továbbá a távol-keleti ország jelentőségére a német gazdaság számára. Az elnök hangsúlyozta, hogy a Kínában tevékenykedő német vállalatok jelentési kötelezettségeinek növelése, illetve tartalmi bővítése

mérgezi a stabil üzleti kapcsolatokat és a tervezés biztonságát.

Különös tekintettel a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban amúgy is fennálló súlyos kihívásokra, az ilyen jellegű vita rendkívül időszerűtlen – szögezte le a DIHK vezetője.

Ami pedig a külügyminisztériumi Kína-stratégiát illeti, értesülések szerint felettébb kritikus koncepcióról van szó. A két, egyaránt zöld párti politikus által vezetett minisztérium között azonban semmilyen egyeztetés nem történt.

Az ARD kormánykörökből szerzett információi szerint ennek oka az, hogy a gazdasági és a külügyminiszter között konkurenciaharc zajlik amiatt, melyikük legyen a párt kancellárjelöltje a 2025-es parlamenti választásokon.