Szerbia számára nem jó hírnek nevezte Ivica Dacic külügyminiszter, hogy az Európai Unió folyamatosan kedvezményeket ad Koszovónak, például vízummentességet, annak ellenére, hogy Pristina egyoldalú lépéseket tesz, és nem tartja be ígéreteit, míg az olyan, korrekt államokat mint Szerbia, inkább megróják.

Ivica Dacic a szerbiai közszolgálati televíziónak (RTS) nyilatkozva kifejtette: Albin Kurti koszovói miniszterelnök olyan kijelentéseket tesz, amelyek egyértelműen azt jelzik, hogy nem tisztel senkit, az Európai Uniót sem, ennek ellenére nem kap feddést, míg a megállapodásokat tiszteletben tartó Szerbiát megszorításokkal fenyegetik.

"Ezek olyan jelek, amelyek megmutatják, hogy ki kinek a kedvence. Itt egyértelműen látszik, hogy Pristina az ő gyermekük, és függetlenül attól, hogy ki mennyire szereti az igazságot, az igazságosságot vagy az elveket, ők mindig azt kérik, amit a gyermekük. Ez negatív üzenet számunkra, mert azt bizonyítja, hogy kettős mércét alkalmaznak" - részletezte a tárcavezető.

A szerb külügyminiszter arra reagált, hogy az uniós tagállamok nagykövetei az állandó képviselők bizottságában (Coreper) szerdán egyetértettek abban, hogy

el kell törölni a Koszovóval szembeni uniós vízumkötelezettséget,

a vízummentességet pedig a legkésőbb 2024. január 1-jéig kapná meg Pristina. Dacic arra emlékeztetett, hogy Albin Kurti koszovói miniszterelnök a pristinai parlamentben arról beszélt: nem érdekli a koszovói szerb önkormányzatok közössége, amelynek megalakításáról kilenc évvel ezelőtt állapodott meg Szerbia és Koszovó Brüsszelben, és soha engedi meg a felállítását, mert az túl széles körű jogokat biztosítana a koszovói szerb kisebbségnek.

"Ezek a kijelentések sokkal inkább a nemzetközi közösségnek, mint Szerbiának kellene, hogy aggodalmat okozzanak" - fogalmazott a szerb diplomácia vezetője, majd ehhez még hozzáfűzte, hogy

Koszovó kilátásba helyezte, hogy beadja uniós tagjelölti kérelmét, és ezt Szerbia nem tudja megakadályozni.

Koszovóról

Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem ismeri el, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Az Európai Unió 27 tagországa közül öt - Románia, Szlovákia, Görögország, Ciprus és Spanyolország - sem ismeri el Koszovó függetlenségét, ezért európai integrációja a pristinai politikusok elvárásainál lassabban halad. Brüsszel és Pristina eddig csak a stabilizációs és társulási megállapodást írta alá, amely 2016-ban lépett hatályba, és a koszovói állampolgárok még mindig csak vízummal tudnak belépni az EU területére annak ellenére, hogy Brüsszel közölte: Pristina már 2018-ban teljesítette a vízumliberalizáció feltételeit.

Korábban Albin Kurti koszovói miniszterelnök bejelentette, hogy országa az év végéig hivatalosan is benyújtja európai uniós csatlakozási kérelmét. Koszovó európai integrációjának egyik akadálya a feszült viszony Szerbiával. A kapcsolat normalizálása mindkettejük integrációjának a kulcsa lenne, ám hiába kezdődött 2013-ban brüsszeli közvetítéssel párbeszéd Belgrád és Pristina között, az akkor megbeszélteknek ezidáig csak a töredéke valósult meg.