Infostart.hu
eur:
377.7
usd:
317.29
bux:
130509.12
2026. február 10. kedd Elvira
Hszi Csin-ping kínai elnök (j) fogadja orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint Pekingben 2022. február 4-én. Putyin a 2022-es pekingi téli olimpia hivatalos megnyitójára érkezett a kínai fővárosba.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Alekszej Druzsinyin

Össze fog érni Kína Oroszországgal - ami az energiát illeti

Hszi Csin-ping kínai elnök bejelentette, Peking hajlandó szorosabb partnerséget kialakítani Oroszországgal az energetika területén - jelentette kedden a kínai állami média.

A 4. Kína-Oroszország energiafórumra küldött üzenetében az elnök kifejtette, hogy a két ország közötti energiaügyi együttműködés hozzájárulás a globális energiabiztonsághoz.

"Kína hajlandó együttműködni Oroszországgal a szorosabb energiaügyi partnerség, a tiszta és zöld energia fejlesztésének előmozdítása területén, így közösen tarthatjuk fenn a nemzetközi energiabiztonságot, teremthetjük meg az ellátási láncok stabilitását" - ismertette Hszi Csin-ping szavait a CCTV állami műsorszolgáltató.

Az orosz-kínai energiaügyi

együttműködés szorosabbá tételének híre a G7-csoport által tervezett, december 5-től bevezetendő gázárplafon előkészületeinek időszakában érkezett.

Utóbbival a nyilatkozatok szerint a gázárbevételek csökkentésén keresztül igyekeznek megfékezni Moszkva Ukrajna elleni háborúját.

Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Bár Kína kezdetben tárgyalásos úton próbálta rendezni az amerikai védővámok kérdését, mostanra beleállt a problémába, és megmutatta: az Egyesült Államoknak nagyobb szüksége van a kínai termékekre – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Beszélt arról is, hogy Kínának egy közepesen erős Oroszország az érdeke, amely sok szempontból Pekingtől függ.

Orbán Balázs: döntés született Ukrajna csatalakozásáról Magyarország feje fölött

Orbán Balázs szerint Ukrajna EU-csatlakozásáról Magyarország megkérdezése nélkül született döntés, amely súlyos gazdasági és biztonsági következményekkel járna az ország számára. A miniszterelnök politikai igazgatója elutasítja a Zelenszkij-tervet, és azt állítja, Brüsszel és Kijev kormányváltást akar Magyarországon, hogy Ukrajna EU-csatlakozását ne akadályozza a magyar vezetés.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×