Infostart.hu
eur:
384.77
usd:
327.99
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Újoncok szeretteiktől búcsúznak egy moszkvai sorozóirodánál 2022. október 5-én. Az Ukrajna elleni háború miatt Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 21-én részleges mozgósítást rendelt el, ez a védelmi minisztérium szerint mintegy 300 ezer embert érint Oroszországban.
Nyitókép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Washington: titkos mozgósításra készülnek az oroszok

Amerikai hírszerzési források szerint újabb, ezúttal nem nyilvános sorozások lehetnek Oroszországban.

Az egyik amerikai kutatóközpont, az Institute for the Study of War (ISW) azt állítja, hogy a szeptemberben elrendelt részleges mozgósítás nem érte el a célját. Óriási pánikot és menekülést kiváltó részleges intézkedés után két hónappal sem tudott fordítani Oroszország az ukrajnai háború számára kedvezőtlen menetén, Sőt a legtöbb, fontos hadszíntéren változatlanul vesztésre állnak - írja a vg.hu.

Az ISW úgy tudja: több csatornán is arról értekeznek az orosz katonai vezetők, hogy a Kreml egy második sorozási hullámra készül,

de ezt már teljesen titokban kezelik, elkerülvén az újabb pánikot.

A hírek szerint több nagyvárosban is elkezdték már kiosztani az újabb behívókat, a legtöbben olyan papírt kaptak, amelyen januári dátum szerepel a behívón, amely azért érdekes, mert maga Vlagyimir Putyin orosz elnök nyilatkozott úgy, hogy október 31-el lezárult a mozgósítás.

Az amerikai katonai elemzők ugyanakkor úgy látják

csak porhintés volt és Moszkvának esze ágában sem volt valóban lefújni a mozgósítást,

amely titokban azóta is tart. Ráadásul Putyin nem is írt alá lezáró rendeletet, vagyis az eredetileg elrendelt parancs továbbra is érvényben van.

Így ugyanis elkerülhetőek a már említett tömegjelenetek és az olyan esetek nyilvánosságra kerülése, amikor például halottakat hívtak be harcolni a háborúba. Az újabb és újabb katonákra pedig azért van szükség, mert az orosz veszteségek egyre súlyosabbak a jelentések szerint.

Címlapról ajánljuk
Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
Micsoda erőt mutatott ma a forint!

Micsoda erőt mutatott ma a forint!

A Grönland sorsát övező geopolitikai ellentétek miatt ismét kiéleződtek a vámháborús feszültségek az Amerikai Egyesült Államok és Európa között, ami a tőke- és pénzpiacokon is komoly változásokat indíthat el. Az elmúlt napokban több másik globális kockázat (költségvetések helyzete és infláció) is hirtelen a felszínre tört, az üzenetet pedig az amerikai és japán kötvénypiac közvetíti. A kockázatokra az amerikai és a japán eszközök eladásával reagáltak a befektetők, ami a dollár és a jen gyengülését okozta az euróval, illetve a régiós devizákkal szemben is. A piaci átrendeződésből főként az euró profitál, ami jelentős erősödésben van a többi vezető tartalékvaluta ellenében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×