eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Klaus Iohannis román államfő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje, miután szavazott a román elnökválasztáás második fordulójában Bukarestben 2019. november 24-én.
Nyitókép: Klaus Iohannis román államfő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje, miután szavazott a román elnökválasztáás második fordulójában Bukarestben 2019. november 24-én. MTI/EPA/Robert Ghement

Büntetlenül szidhatta a magyarokat a román elnök

Eltörölte a román legfelsőbb bíróság azt a bírságot, amelyet két éve róttak ki Klaus Iohannisra magyarellenes gyűlöletbeszéd miatt.

Tavaly januárban a bukaresti ítélőtábla még megalapozottnak találta az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) által kiszabott bírságot, és elutasította Iohannis folyamodványát. A legfelsőbb bíróság csütörtökön hozott jogerős végzésében helyt adott az államfő fellebbezésének és eltörölte a bírságot.

A CNCD szerint Klaus Iohannis megsértette magyar polgártársai emberi méltóságát, amikor 2020-ban magyar nyelvű köszöntéssel gúnyolódva Erdély kiárusításával vádolta meg szociáldemokrata politikai ellenfeleit.

Iohannis azt követően intézett támadást a szociáldemokraták ellen, hogy a kétkamarás parlament alsóháza nem tűzte napirendre a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó törvénytervezetet,

így a két magyar képviselő, Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt által benyújtott kezdeményezés a képviselőház által "hallgatólagosan elfogadott indítványként" került át a végső döntés meghozatalában illetékes szenátusba. A "mulasztásnak" csak szimbolikus jelentősége volt, a szenátusban ugyanis kötelező volt szavazni a székelyföldi autonómiastatútum tervezetéről, amelyet a román pártok egyöntetűen elutasítottak.

A képviselőházi hallgatólagos elfogadást követően Klaus Iohannis 2020. április 29-én mégis magyar nyelvű "Jó napot kívánok, PSD!", illetve "Jó napot, Ciolacu!" (a PSD elnöke) köszöntésekkel gúnyolódva azzal vádolta meg a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező, akkor még ellenzékben politizáló PSD-t, hogy odaadná Erdélyt a magyaroknak, a PSD-elnöknek pedig feltette a szónoki kérdést: vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért?

A diszkriminációellenes tanács a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat megkeresése alapján kezdte vizsgálni Klaus Iohannis kijelentését, később - a PSD-t még ideiglenes megbízatással vezető - Marcel Ciolacu házelnök is bepanaszolta Iohannist a CNCD-nél.

Azt, hogy az államfőnek a magyarokkal szembeni előítéletekre rájátszó, Erdély elvesztésével riogató kijelentése gyűlöletbeszédnek minősül, 6:1 arányban szavazta meg a CNCD,

az emiatt kiszabott 5000 lejes (415 ezer forint) bírságot pedig 5:1 arányban fogadta el a tanács.

Iohannis politikai döntésnek minősítette a CNCD őt elmarasztaló határozatát és közigazgatási bírósághoz fordult a döntés megsemmisítését kérve.

A legfelsőbb bíróság jogerős ítéletének indoklását később teszik közzé.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×