INFORÁDIÓ
2022. december 4. vasárnap
Barbara, Borbála

ukrajna

háború

oroszország

kaiser ferenc

tálas péter

Ukrán nemzeti gárdisták az orosz állásokra tüzelnek légvédelmi gépágyújukkal a kelet-ukrajnai Harkivi területen 2022. november 11-én.

Háborús szakértők: a nemzetközi türelem fogytán, nemcsak az oroszokkal, hanem az ukránokkal szemben is

Infostart

Ha véletlen volt, akkor is az orosz–ukrán háború eszkalációjához vezet a lengyelország rakétabecsapódás – derült ki az InfoRádió rendkívüli Aréna-adásából, amelynek Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense és Tálas Péter, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója volt a vendége.

A roncsok alapján meg lehet állapítani, hogy melyik évben készült, és melyik változata az Sz-300-as rakétának – mondta Kaiser Ferenc azonnal rátérve a rakétakérdésre. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra emlékeztetett, hogy szinte az összes posztszovjet államban hadrendben áll. A rakéta röppályáját biztosan rögzítette a Lengyelország felett járőröző AWACS-gép, de egyelőre azt sem lehet tudni, hogy egy vagy két rakéta csapódott-e be, illetve hogy rakéta vagy robotrepülő volt-e.

"Valószínűleg aktív rakéta lehetett, mert egy roncs magában nem csinál ekkora krátert. De mivel egy gabonaszárítóba csapódott, az is lehet, hogy az ott összegyűlt metán robbant még be" – mondta Kaiser Ferenc.

A NATO feltételezései szerint Sz-300-as maradványokat találtak, és valószínűleg az ukránok ezt egy orosz eszköz elfogására lőtték ki.

"Oroszország legnagyobb célzott támadását indította, ilyenkor a NATO mindent rögzít, mert ez az információ aranyat ér"

– mondta a szakértő. Az egyik első következmény az lehet, hogy Lengyelország keleti felébe védelmi rendszert telepítenek, hogy a belépő rakétákat megsemmisítse.

"A NATO egyelőre tojástáncot jár. Senki sem akarja eszkalálni a konfliktust" – jelentette ki az NKE docense.

Tálas Péter szerint már így eszkalálódott a konfliktus, ráadásul úgy, hogy vélhetően senki nem akarta, de hiba, tévedés, rossz célzás, egy véletlen folytán történhetett.

"Április óta várható volt, hogy előbb-utóbb bekövetkezik, hogy egy határos ország találatot fog kapni. Az oroszok a felelősek akkor is, ha nem ők lőtték ki a rakétát. Ukrajna nyilvánvalóan bocsánatot fog kérni, de felelősség nem terheli. Jogos védelmet látott el" – mondta az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója. Úgy véli, hogy volt egy orosz eszköz, valószínűleg a határ közelében lévő ukrajnai vasútvonalat támadta, és ez ellen vetették be az ukránok az eszközt.

Kaiser Ferenc arra figyelmeztetett, hogy az oroszok gyakorlatilag a teljes stratégiai fegyvertartalékukat ellődözték már, ezért régebbi fegyvereket kell bevetniük.

"Egyre nagyobb a szórás, ezért nem lehet kizárni a belövéseket,

mert egyre nagyobb a veszélye, hogy ezek a nagyon régi eszközök meghibásodnak" – tette hozzá.

Lengyelország valószínűleg kérni fogja a NATO-tól, hogy telepítsen területvédő rendszert a keleti határára, de Tálas Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a hasonló eseteket ez sem tudná kivédeni, mert olyan közel történt a határhoz, hogy ilyen gyorsan nem lehet dönteni a kilövéséről, átlőni Ukrajnába pedig kockázatos megoldás lenne. Kaiser Ferenc hozzátette,

ez a rakéta másodpercenként 2,5 kilométert tesz meg, ezt csak az izraeliek tudják kivédeni a Vaskupola-rendszerükkel.

A szakértők azt feltételezik, hogy a történtek után erős tartalmú üzenet érkezhetett Moszkvába, mert a háttérben a titkosszolgálatok nyilvánvalóan tárgyalnak egymással, Tálas Péter szerint ezért van egyre kevesebb nyilatkozat például a nukleáris fegyverek bevetéséről. Moszkvát arra figyelmeztethették, hogy ha a az infrastruktúra elleni támadás nem is fog megszűnni, de az átlövésektől tartózkodjanak az oroszok.

"Az oroszok szisztematikusan az ukrán lakosságot ellátó infrastruktúrát támadják, el akarják lehetetleníteni az életet, mert abban bíznak, hogy az ukránok szembefordulnak a kormánnyal. Az ilyen típusú támadások azonban nem nagyon szoktak eredményre vezetni. Ráadásul ez egy háborús bűn, amit rendszeresen elkövetnek október közepe óta" – mondta a szakértő.

Tálas Péter szerint meglepően higgadtan fogadta a történteket a lengyel politika, az ország hangulatán pedig nem sokat változtat, sőt a lengyeleket még inkább el fogja kötelezni az ukránok mellett, és erősödik az oroszellenesség. A biztonságuk alapeleme, hogy az oroszokat távol tartsák.

Kaiser Ferenc szerint üzenetértékű, hogy a NATO a 4. cikkely szerint jár el, azaz ha valamelyik tagállam biztonsága veszélyben van, akkor összehívják az illetékes testületeket. Fontos lesz az az üzenet, amit majd közvetítenek, ahogy a G20-ak elítélő nyilatkozata is, amit Kína is aláírt.

"Kína egyre nehezebben veszi ezt a háborút, ez a globális érdekeit sérti.

Rá akarja venni a feleket, hogy fejezzék be a háborút" – tette hozzá.

A herszoni kivonulás mögött is valamiféle megállapodást sejtenek, mert nem menekülés volt, hanem szisztematikus, szabad elvonulást engedtek az ukránok – magyarázta Tálas Péter, és hozzátette, az oroszok mindenütt defenzívában vannak, Ukrajna a nyugati segítséggel képes nemcsak ellenállni, hanem hihetővé kezd válni, hogy visszaállítható a február 24. előtti állapot.

"Egyik fél sem szeretne még igazán tárgyalni. Olyan feltételeket szabnak, amelyeket biztos, hogy nem fogad el a másik.

A nemzetközi türelem fogytán, nemcsak az oroszokkal szemben, hanem az ukránokkal szemben is.

De ez nem jelenti azt, hogy nem támogatja a Nyugat tovább az ukránokat" – mondta.

A Nyugat meggyőződése, hogy akkor nem fog újra támadni Oroszország, ha katonailag megfelelő állapotba kerül. Ha most tárgyalnának, akkor néhány hónap múlva újra támadna Oroszország. Ehhez kell katonai garancia, részben Ukrajna felfegyverzése, részben a NATO keleti szárnyának megerősödése a szakértő szerint.

Kaiser Ferenc szerint a feszültséget élező Volodimir Zelenszkijre is rászólhattak a háttérből, a kérdésre, hogy ki utasíthatja az ukrán elnököt, így válaszolt: "Aki fizeti a prímást. Az amerikai adják a legtöbb pénzt és eszközt, persze kérni mások is kérhetnek."

Az NKE docense úgy véli, a háború remek eszköz az Egyesült Államoknak, mert

42 milliárd dollárt adott eddig Ukrajnának, az éves katonai költségvetése 800 milliárd, így aprópénzért meg tudja gyengíteni egy komoly riválisát.

Ugyanakkor nem érdeke az sem, hogy Oroszország annyira meggyengüljön, hogy Kína a szárnyai alá vegye. "Nagyon komoly nemzetközi érdek, hogy egyezzenek meg, de egyik fél sem érdekelt még abban, hogy véget érjen a háború" – tette hozzá.

Tálas Péter szerint Ukrajna fő szerepe lehet Európa védelme, és mivel az országot újjá kell építeni, ebben csak a Nyugat tud segíteni, és amíg függ a Nyugattól – márpedig ez legalább két évtizedes történet lesz –, addig a politikája is oda fog idomulni.

"Közös az érdekünk Amerikával, a mi érdekünk, hogy ne álljon vissza az az érdekszféra-politika. A háború ne legyen eszköze az érdekérvényesítésnek" – mondta.

Kaiser Ferenc szerint nem jelent veszélyt, hogy most rengeteg fegyver került Ukrajnába, mert a háború végén "lesz egy átfogó rendrakás, az eszközök egy része visszamegy, és az ország egységes fegyverzetet kap nagyon erős nyugati ellenőrzéssel". A fegyverek nagy részét elhasználták, ellőtték, és ha a feketepiacon ilyen korszerű eszközök megjelennek, akkor ki lehet találni, hogy honnan került oda és kitől.

Szó esett még Kárpátalja jövőjéről, Kaiser Ferenc szerint gondot jelent, hogy az ukrán lakosság egy része szerint Magyarország nem a barátjuk, és mindig a kisebbségen verik le a frusztrációt, a kisebbség az ideális bűnbak. A docens szerint a magyarok egy jelentős része már elmenekült, ezenkívül sok magyar harcol az ukránok oldalán, de a magyarok többsége az ország határain kívül fog élni.

Tálas Péter szerint döntő lesz az, hogy az anyaország életszínvonala hogyan viszonyul majd a jövő Ukrajnájához. A magyar papírokkal is rendelkező kárpátaljai magyarok nagyrészt itt maradnak, mert ott sokkal nehezebb lesz az élet.

"Óriási a mozgás az országon belül, sokan eljöttek Nyugat-Ukrajnába, és kezdtek új életet. Emiatt előfordulhat, hogy erősödik a nacionalizmus a térségben" – mondta az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója.

Nyitókép: MTI/AP/Andrij Marijenko
A címlapról ajánljuk

Pelé haldoklik

Brit értesülések szerint már csak légúti nehézségeit kezelik - daganatos betegségét nem -...
×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018