Annie Ernaux a kortárs francia regényirodalom egyik meghatározó alakja. Művei önéletrajzok, stílusa világos és analitikus, az „érzelmeskedés” távol áll tőle. De az emberek és az élethelyzetek, amiket ábrázol, mégis szenvedélyességgel és mély empátiával teltek.

1940. szeptember 1-én született a franciaországi Lillebonne településen. Szüleinek kávéházuk és egy közértjük volt, ő a rouen-i, majd a bordeaux-i egyetemeken tanult pedagógusnak; 1971-ben modern irodalomból is szerzett diplomát. A bonneville-i líceumban tanított, illetve Pontoise-ban, mielőtt a National Center for Distance Learning intézethez csatlakozott volna.

Első regényét még az egyetemi évei alatt kezdte írni, ám a kiadók „túl ambiciózusnak” találták. Csak 1974-ben jelenhetett meg Les Armoires vides címmel. Az írónő ekkor már két gyermekes édesanya volt.

A könyvet titokban írta, miután férje kinevette első kéziratát (azt hazudta neki, hogy a doktori disszertációján dolgozik). Amikor a könyv végül egy neves francia kiadónál, a Gallimard-nál megjelent, Ernaux férje, Philippe a felesége szemére hányta: „ha képes vagy arra, hogy titokban könyvet írj, akkor arra is képes vagy, hogy megcsalj”.

Ez a konfliktus végül Ernaux válásához vezetett (erről a La Femme gelée című könyvében ír).

A most 81 éves francia írónő eddig 23 könyvet és számtalan publikációt jelentetett meg.