Infostart.hu
eur:
380.84
usd:
326.44
bux:
0
2026. március 3. kedd Kornélia
II. Erzsébet királynő képe előtt őrködik két londoni rendőr 2022. szeptember 16-án. A szeptember 8-án, 96 éves korában, uralkodásának 71. évében elhunyt királynő négy napra, a szeptember 19-i temetésig van felravatalozva a londoni Westminster-csarnokban.
Nyitókép: MTI/AP/Vadim Ghirda

Nyilvánosságra hozták II. Erzsébet halálának okát - fotó

A néhai brit uralkodót hosszas betegeskedés után, életének 97., uralkodásának 71. évében, három héttel ezelőtt érte a halál Balmoralban, a királyi család nyári skóciai rezidenciáján.

Halálának pillanatától elsőszülött fia, Károly volt trónörökös az Egyesült Királyság uralkodója III. Károly néven.

A csütörtökön nyilvánosságra hozott halotti bizonyítvány alapján II. Erzsébet királynő szeptember 8-án, brit idő szerint 15:10 órakor hunyt el. A foglalkozást feltüntető rubrikában az „Őfelsége, a királynő” meghatározás olvasható.

A dokumentumot a királynő egyetlen leánya, Anna hercegnő írta alá a királyi család nevében.

II. Erzsébet királynőt tíznapos gyászidőszak után, szeptember 19-én helyezték végső nyugalomra a London nyugati határában fekvő windsori kastély Szent György-kápolnájában, ahol édesapja, VI. György király, édesanyja, a 2002-ben, 102 évesen elhunyt Erzsébet anyakirálynő és néhai férje, Fülöp edinburghi herceg is nyugszik.

Fülöp herceg tavaly áprilisban, századik születésnapja előtt néhány héttel hunyt el.

A windsori kápolnában helyezték el a királynő 2002-ben elhunyt húga, Margit hercegnő hamvait is.

A skót országos irattár által csütörtökön nyilvánosságra hozott halotti bizonylat II. Erzsébet királynő

halálának okaként mindössze az „Old age” (idős kor) meghatározást tünteti fel, egészségi okot nem említ.

Ez összhangban van azzal a régre visszanyúló hivatalos gyakorlattal, amelynek alapján az udvar szinte soha nem közöl részleteket a királyi család magas rangú tagjainak egészségi állapotáról, rendszerint haláluk után sem.

A titoktartás szigorára jellemző, hogy II. Erzsébet királynő néhai édesanyjáról, Erzsébet anyakirálynőről csak halála után hét évvel, 2009-ben derült ki hivatalosan, hogy 43 évvel korábban, 1966-ban vastagbélrák miatt műtéten és kezelésen esett át.

Azt viszont lehetett tudni hivatalos forrásokból, hogy II. Erzsébet királynő már legalább egy évvel halála előtt folyamatosan gyengélkedett, mivel életének utolsó esztendejében számos nagy jelentőségű programját lemondták.

Tavaly ősszel nem utazott el például Észak-Írországba – jóllehet ezt a hónapokon át előkészített látogatást kiemelt várakozás előzte meg –, és nem volt jelen a skóciai Glasgow-ban tavaly novemberben rendezett ENSZ-klímacsúcs nyitófogadásán sem, pedig a rendezvénynek ő volt a hivatalos vendéglátója.

Komoly feltűnést keltett, amikor nem egészen egy éve az udvar részletek ismertetése nélkül bejelentette, hogy a királynő egy éjszakát kórházban töltött "bizonyos előzetes jellegű vizsgálatok elvégzése céljából".

E kivizsgálás okáról és eredményéről azóta sem került nyilvánosságra hivatalos tájékoztatás.

II. Erzsébet királynő gyengélkedésének árulkodó jele volt az is, hogy szeptember 6-án, halála előtt alig két nappal Balmoralban bízta meg formálisan Liz Truss miniszterelnököt a kormányalakítással, és ugyanitt fogadta el Boris Johnson volt miniszterelnök lemondását, jóllehet az utóbbi évtizedekben ez a ceremónia kormányváltások idején mindig a londoni Buckingham-palotában zajlott.

Az udvar akkori – ugyancsak érdemi részletek nélküli – tájékoztatása szerint a királynő hónapok óta mozgásproblémákkal küszködött, és ezért született az a döntés, hogy nem utazik Londonba, hanem Balmoralban fogadja Johnsont és utódját.

Mit jelentett a briteknek II. Erzsébet királynő? Merre tovább Nagy-Britannia? Gálik Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában:

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Az Európai Unió közvetlenül is érintett lehet az Irán ellen kirobbant katonai akciók miatt, ha nagy számban indulnak el a menekültek Európa felé – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki arra is utalt: a terrorveszély is nőni fog, hiszen már ma is sok olyan vallásos síita él Európában, akinek nem tetszene egy iráni rendszerváltás, és sokkolta őket, hogy megölték a legfőbb vallási vezetőjüket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtolást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtolást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×