eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
II. Erzsébet királynő képe előtt őrködik két londoni rendőr 2022. szeptember 16-án. A szeptember 8-án, 96 éves korában, uralkodásának 71. évében elhunyt királynő négy napra, a szeptember 19-i temetésig van felravatalozva a londoni Westminster-csarnokban.
Nyitókép: MTI/AP/Vadim Ghirda

Nyilvánosságra hozták II. Erzsébet halálának okát - fotó

A néhai brit uralkodót hosszas betegeskedés után, életének 97., uralkodásának 71. évében, három héttel ezelőtt érte a halál Balmoralban, a királyi család nyári skóciai rezidenciáján.

Halálának pillanatától elsőszülött fia, Károly volt trónörökös az Egyesült Királyság uralkodója III. Károly néven.

A csütörtökön nyilvánosságra hozott halotti bizonyítvány alapján II. Erzsébet királynő szeptember 8-án, brit idő szerint 15:10 órakor hunyt el. A foglalkozást feltüntető rubrikában az „Őfelsége, a királynő” meghatározás olvasható.

A dokumentumot a királynő egyetlen leánya, Anna hercegnő írta alá a királyi család nevében.

II. Erzsébet királynőt tíznapos gyászidőszak után, szeptember 19-én helyezték végső nyugalomra a London nyugati határában fekvő windsori kastély Szent György-kápolnájában, ahol édesapja, VI. György király, édesanyja, a 2002-ben, 102 évesen elhunyt Erzsébet anyakirálynő és néhai férje, Fülöp edinburghi herceg is nyugszik.

Fülöp herceg tavaly áprilisban, századik születésnapja előtt néhány héttel hunyt el.

A windsori kápolnában helyezték el a királynő 2002-ben elhunyt húga, Margit hercegnő hamvait is.

A skót országos irattár által csütörtökön nyilvánosságra hozott halotti bizonylat II. Erzsébet királynő

halálának okaként mindössze az „Old age” (idős kor) meghatározást tünteti fel, egészségi okot nem említ.

Ez összhangban van azzal a régre visszanyúló hivatalos gyakorlattal, amelynek alapján az udvar szinte soha nem közöl részleteket a királyi család magas rangú tagjainak egészségi állapotáról, rendszerint haláluk után sem.

A titoktartás szigorára jellemző, hogy II. Erzsébet királynő néhai édesanyjáról, Erzsébet anyakirálynőről csak halála után hét évvel, 2009-ben derült ki hivatalosan, hogy 43 évvel korábban, 1966-ban vastagbélrák miatt műtéten és kezelésen esett át.

Azt viszont lehetett tudni hivatalos forrásokból, hogy II. Erzsébet királynő már legalább egy évvel halála előtt folyamatosan gyengélkedett, mivel életének utolsó esztendejében számos nagy jelentőségű programját lemondták.

Tavaly ősszel nem utazott el például Észak-Írországba – jóllehet ezt a hónapokon át előkészített látogatást kiemelt várakozás előzte meg –, és nem volt jelen a skóciai Glasgow-ban tavaly novemberben rendezett ENSZ-klímacsúcs nyitófogadásán sem, pedig a rendezvénynek ő volt a hivatalos vendéglátója.

Komoly feltűnést keltett, amikor nem egészen egy éve az udvar részletek ismertetése nélkül bejelentette, hogy a királynő egy éjszakát kórházban töltött "bizonyos előzetes jellegű vizsgálatok elvégzése céljából".

E kivizsgálás okáról és eredményéről azóta sem került nyilvánosságra hivatalos tájékoztatás.

II. Erzsébet királynő gyengélkedésének árulkodó jele volt az is, hogy szeptember 6-án, halála előtt alig két nappal Balmoralban bízta meg formálisan Liz Truss miniszterelnököt a kormányalakítással, és ugyanitt fogadta el Boris Johnson volt miniszterelnök lemondását, jóllehet az utóbbi évtizedekben ez a ceremónia kormányváltások idején mindig a londoni Buckingham-palotában zajlott.

Az udvar akkori – ugyancsak érdemi részletek nélküli – tájékoztatása szerint a királynő hónapok óta mozgásproblémákkal küszködött, és ezért született az a döntés, hogy nem utazik Londonba, hanem Balmoralban fogadja Johnsont és utódját.

Mit jelentett a briteknek II. Erzsébet királynő? Merre tovább Nagy-Britannia? Gálik Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában:

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 26. 21:41
×
×
×
×