Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.38
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Jarmúk menekülttábor, 2018. május 22. Szíriai kormánykatonák járőröznek a Damaszkusztól délre fekvő Jarmúk palesztin menekülttábor közelében 2018. május 22-én, miután az előző napon a szíriai hadsereg kiszorította az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet dzsihadistáit a Damaszkusztól délre fekvő al-Hadzsár el-Aszuád körzetből. A szíriai hadsereg és szövetségesei hetek óta harcoltak az al-Hadzsár el-Aszuád-i terület és a szomszédos Jarmúk palesztin menekülttábor visszafoglalásáért, a főváros melletti utolsó területért, amely még az IÁ kezén volt. (MTI/EPA/Juszef Badaui)
Nyitókép: MTI/EPA/Juszef Badaui

Tarol a kolera Szíriában

A járvány augusztusban ütötte fel a fejét, azóta 338 megbetegedést jegyeztek fel, de nagyon magas a halálozási arány.

Huszonkilencre emelkedett azoknak a száma Szíriában, akik a kolerajárványban vesztették életüket - közölte hétfőn a szíriai egészségügyi minisztérium.

A járvány augusztusban ütötte fel a fejét, azóta 338 megbetegedést jegyeztek fel. Az esetek és a halálozások többségét az északi Aleppó tartományban regisztrálták.

Az ENSZ korábban azt közölte: a szíriai kolerajárványt az okozhatta, hogy szennyezett vízzel öntöztek bizonyos haszonnövényeket, illetve többen ihattak az Eufrátesz folyó vízéből, ami nagyon kockázatos.

Az International Rescue Committee (IRC) nevű globális segélyszervezet szerint félő, hogy a hivatalosan közöltnél sokkal többen fertőződtek meg. A szervezet szerint több mint kétezer koleragyanús eset volt az ország északkeleti részén a járvány kirobbanása óta.

Szíriában a több mint tíz éven át tartó háborús pusztítás következtében sok helyen megrongálódott az ivóvízhálózat, emiatt a lakosság jelentős része veszélyes vízforrások használatára kényszerül.

A mostani kolerajárvány előtt Szíriában a megfelelő vízellátás hiánya miatt már komoly gondokat okoztak hasmenéssel járó megbetegedések, a súlyos alultápláltság és különböző bőrbetegségek is - közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×