A BKA szerint ugyan egyelőre nem tapasztalni erőszakkal, zavargásokkal fenyegető forrongást a német társadalomban, azzal viszont lehet számolni, hogy a járványügyi intézkedések ellen szerveződött tiltakozó mozgalom akcióihoz hasonló tüntetések kezdődnek, ha a lakosság jelentős része a politikai döntések miatt veszélyben érzi az egzisztenciáját vagy ha ténylegesen veszélybe is kerül a megélhetése.

Ilyen helyzetben a szélsőbal és a szélsőjobb is aktivizálhatja magát. Szélsőbaloldali szervezetek blokád alá vehetnek energetikai cégeket vagy a védelmi iparban tevékenykedő vállalatokat, amelyekre az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben fokozott figyelem irányul.

A szélsőjobb akcióinak középpontjában nem intézmények, hanem személyek állhatnak, politikusok, döntéshozók elleni szervezhetnek tüntetéseket.

Mindkét esetben előfordulhatnak bűncselekmények, és az Ukrajna elleni orosz támadással összefüggésben keletkező anyagi nehézségeket szélsőséges iszlamisták is megpróbálhatják kihasználni - áll a legszélesebb nyomozati jogkörű német rendőri szerv elemzésében, amely szerint a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet már fel is szólította követőit, hogy aknázzák ki az "instabil európai politikai helyzetet".

A szövetségi kormány eddig két, együttvéve bő 30 milliárd eurós intézkedéscsomagot állított össze az energia drágulása és az infláció emelkedése miatt növekvő terhek enyhítésére. Dolgoznak egy újabb, ezúttal 65 milliárd eurós csomagon is, amellyel kapcsolatban Olaf Scholz kancellár szombaton megjelent heti videóüzenetében kiemelte, hogy

"a törvényhozási gépezet beindult", így "nagyon-nagyon gyorsan" gondoskodnak a rászorulók támogatásáról.

Hangsúlyozta, hogy csökkenteni kell az áram, a távhő és a földgáz árát. A villamos energia esetében a piaci szerkezet átalakítására törekednek, a földgáz esetében pedig felállítottak egy szakértői bizottságot és megkezdték az egyeztetéseket az Európai Unióval és a Németországba földgázt szállító partnerekkel - fejtette ki Olaf Scholz.