Infostart.hu
eur:
377.78
usd:
320.53
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza

Georgia egy része népszavazással csatlakozhat Oroszországhoz

A szakadár régió legfelsőbb bírósága jóváhagyta Anatolij Bibilov ügyvezető elnök erre vonatkozó rendeletét.

Dél-Oszétia július 17-én népszavazást tart a Georgiától (Grúziától) való elszakadásról és az Oroszországhoz csatlakozásról, miután a szakadár régió legfelsőbb bírósága jóváhagyta Anatolij Bibilov ügyvezető elnök erre vonatkozó rendeletét - jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség.

"Sorsdöntő lépést tettünk, hazatérünk, vissza Oroszországhoz" - jelentette ki Bibilov a döntésre reagálva.

A Grúziától a 90-es évek elején elszakadt, 50 ezer lakosú, 3900 négyzetkilométer területű Dél-Oszétiát csak egy maroknyi ország ismeri el külön államként.

A területen nemrég megtartott elnökválasztást Alan Gaglojev 41 éves ellenzéki vezető nyerte meg, de ő is az Oroszországhoz csatlakozást szorgalmazza. Gaglojev egy interjújában "a déloszét nép évszázadok óta dédelgetett álmáról" beszélt, arról, hogy egyszer egyesülhetnek az Oroszországi Föderációhoz tartozó Észak-Oszétiával. Mint mondta, ennek feltétele az, hogy Oroszország hajlandó legyen felvenni Dél-Oszétiát.

Grúzia 2008. augusztus 8-ra virradóra kísérletet tett arra, hogy fegyverrel visszahódítsa Dél-Oszétiát, de ezt Oroszország katonai erővel megakadályozta. Dél-Oszétia az ötnapos háborút követően Abháziával együtt önhatalmúlag kinyilvánította függetlenségét.

Abházia nem tervez csatlakozni Oroszországhoz, de stratégiai partnerének, szoros szövetségesének tekinti.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×