INFORÁDIÓ
2022. június 28. kedd
Irén, Levente

szergej lavrov

oroszország

ukrajna

háború

szakadár

Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata által közreadott képen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Vlagyiszláv Dejnegóval, az önhatalmúlag kikiáltott Luhanszki Népköztársaság külügyeinek és Szerhij Pereszadával, a Donyecki Népköztársaság külügyeinek irányítójával tanácskozik Moszkvában 2022. február 25-én.

Moszkva kijelölte az ukrajnai háború pontos célját

Infostart / MTI

A "szakadár" területek "teljes felszabadításának" szándékát jelentette be az orosz külügyminiszter. A művelet folytatódni fog.

Kezdődik az ukrajnai "különleges hadművelet" következő szakasza, amelynek célja a délkelet-ukrajnai szakadár entitások "teljes felszabadítása"- jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az India Today televíziónak nyilatkozva.

"A kelet-ukrajnai hadművelet célja, ahogy azt már a legelején bejelentették, a donyecki és luhanszki köztársaság teljes felszabadítása. Ez a művelet folytatódni fog, kezdődik a művelet következő szakasza, és úgy gondolom, hogy ez fontos pillanat lesz" - nyilatkozott Lavrov.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a védelmi minisztérium illetékességébe utalta annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy mit értett Lavrov a Donyec-medence védelmére irányuló "különleges hadművelet" új szakasza alatt. Ugyancsak a katonai tárcához hárította át az érdeklődést azzal kapcsolatban is, hogy mi történt az elsüllyedt Moszkva cirkálóval. Hasonlóképpen tett az indiai tévécsatornának nyilatkozó orosz külügyminiszter is.

Lavrov ugyanakkor azt ígérte, hogy

Oroszország ki fogja deríteni az igazságot az ukrajnai Bucsában történt civilgyilkosságokkal kapcsolatban.

Azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és más nyugati országokat, hogy "elveszítik az érdeklődésüket" a saját szempontjukból előnyösként indult médiakampányok iránt, amint olyan tények merülnek fel, amelyek megkérdőjelezik ezek hitelességét.

Kifogásolta, hogy az igazságot szerinte nem tárták fel sem Alekszandr Litvinyenko 2006-ban Londonban történt megmérgezése, sem a malajziai utasszállítónak a Donyec-medencében 2014-ben történt lelövése, sem pedig a Szergej és Julija Szkripal ellen 2018-ban, vagy az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus ellen 2020-ban megkísérelt merénylet ügyében. Nehezményezte, hogy Oroszországot, amely "ragaszkodik az igazság kiderítéséhez", az ezen ügyekben folytatott nyomozásból kizárták.

Lavrov megismételte, hogy Oroszországnak nem áll szándékában sem nukleáris fegyvert bevetni, sem rendszerváltást végrehajtani Ukrajnában. Mint mondta, az ukránoknak maguknak kell eldönteniük, hogyan éljenek.

Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a Nyugat szerinte felhasználta Oroszországgal szemben Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, amikor arra bátorította, hogy vegye semmibe az ukrajnai rendezésről megkötött minszki megállapodások végrehajtását. Úgy vélekedett, hogy Zelenszkij szavait nem lehet komolyan mérlegelni, mert az ukrán vezető folyamatosan változtatja az álláspontját.

Hangot adott álláspontjának, miszerint nem lehet eltűrni, hogy nyugati országok úgy gondolják, mindent megtehetnek, mert senki sem tiltakozott az afganisztáni, szíriai és iraki célpontok kegyetlen bombázásáért, most pedig ruszofóbiára bátorítják a kijevi kormányt.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az általa vezetett tárca keddi vezetőségi ülésén azt hangoztatta: a Nyugat a növekvő fegyverszállítmányokkal arra akarja provokálni Kijevet, hogy "az utolsó ukránig harcoljon". Sojgu szerint

az orosz fegyveres erők következetesen végrehajtják a donyecki és luhanszki "népköztársaság" felszabadításának tervét,

a katonák pedig személyes bátorságot és hősiességet tanúsítanak a harci feladatok végrehajtásakor.

A hadseregtábornok azt hangoztatta, hogy Oroszország továbbra is megbízhatóan szavatolja polgárai biztonságát és az elmúlt hónapok eseményei világosan megmutatják, mennyire fontos a hadsereg továbbfejlesztése. Kilátásba helyezte, hogy az orosz fegyveres erők bevezetik majd a hadviselés új módjait annak érdekében, hogy jobban alkalmazkodjanak a katonai küzdelem modern feltételeihez. Mint mondta, a védelmi tárca cselekvési terve a hadsereg és a haditengerészet további fejlesztését és korszerű eszközökkel történő felszerelését célozza.

Sojgu elmondta, hogy a fejlett kommunikációs rendszereknek köszönhetően töredékére csökkent a Kalibr és Kinzsal rakéták célmegjelölésének átadási ideje. Bejelentette, hogy az év végéig újabb Merigyian-M távközlési műholdat bocsátanak fel az orbitális kommunikációs konstelláció fenntartása érdekében. A második, korszerűsített ilyen eszközt idén márciusban állították pályára, ennek működése több, mint 3 millió négyzetkilométeres területen biztosítja a stabil kommunikációt az Északi-sarkvidéken.

A védelmi tárca vezetője bejelentette, hogy 2022-re másfélszeresére nő az Északi Flotta parti erőinek harci potenciálja, a flotta számára összefüggő radarmezőt hoznak létre és növelik a légvédelmi rakétarendszerek képességeit is. Ígéret tett a 14. hadtest fokozatos növelésére. Mint mondta, az Északi Flotta, amely idén több, mint félezer modern fegyvert kap, kiterjeszti hajóinak jelenlétét a világtenger különböző régióiban.

A tárcavezető szerint a sarkvidék katonai infrastruktúrájának korszerűsítésére vonatkozó tavalyi terv 108 százalékban teljesült, és ennek értelmében 117 épület készült el. 2022-ben a régióban 28 létesítményen terveznek dolgozni.

Sojgu a tanácskozáson arra is emlékeztetett: kedden volt a 239. évfordulója annak, hogy II. Katalin cárnő a Krímet Kubany és Tamany régió mellett, "lakóinak kérésére" felvette az orosz birodalomba.

Nyitókép: MTI/AP/Orosz külügyminisztérium sajtószolgálata
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018