Infostart.hu
eur:
388.58
usd:
330.66
bux:
110619.36
2025. december 22. hétfő Zénó
A hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodó Angela Merkel német kancellár, Orbán Viktor miniszterelnök vendége beszél a megbeszélésük után tartott közös sajtótájékoztatón a Parlamentben 2015. február 2-án.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Az ukrajnai háború miatt támadják Angela Merkelt, pártja most megszólalt az ügyben

Támogatásáról biztosította pártja, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) a korábbi kancellárt. Angela Merkelt ugyanis több külföldi és hazai bírálat érte amiatt, hogy tizenhat évig tartó kancellársága idején túlságosan kesztyűs kézzel bánt Vlagyimir Putyinnal, és az Oroszország irányában folytatott politikájával közvetve hozzájárult az Ukrajna ellen indított orosz háborúhoz.

Tévedés azt állítani, hogy Angela Merkelt felelősség terheli az Ukrajna elleni orosz háború miatt - hangsúlyozta Mario Czaja, a CDU főtitkára.

"Ez Putyin és az általa vezetett Kreml-beli bűnöző klikk háborúja Ukrajna ellen" - nyilatkozta.

Hasonlóan foglalt állást Johann Wadephul, a tavaly szeptemberi parlamenti választások eredményeként ellenzékbe szorult konzervatív párt parlamenti frakcióvezető-helyettese is.

Wadephul ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Merkel a közeli jövőben időt szakít arra, hogy "mélyebbre hatolva" nyilatkozzon Oroszország-politikájáról.

A korábbi kancellárt mindenekelőtt Volodimir Zelenszkij ukrán államfő bírálta amiatt, hogy Merkel 2008-ban megakadályozta országa felvételét a NATO-ba.

Zelenszkij azt állította, hogy a 2008-as csúcson elutasították Ukrajna NATO-felvételét "egyes országok abszurd félelmei miatt".

2008-ban a NATO-országok kilátásba helyezték ugyan Ukrajna felvételét a NATO-ba, de tekintettel Oroszországra – elsősorban a német kancellár és az akkori francia államfő, Nicolas Sarkozy nyomására – végül visszavonulót fújtak.

Merkel nem foglalt állást Zelenszkij üzenetével kapcsolatban, szóvivője útján hangsúlyozta ugyanakkor, hogy támogatja a német kormány és a nemzetközi közösség erőfeszítéseit, amelyek Ukrajna támogatását és az Oroszország által indított háború beszüntetését célozzák.

"Angela Merkel továbbra is kitart a 2008-as bukaresti NATO-csúcson született döntések mellett" – nyilatkozott ugyanakkor a volt kancellár szóvivője.

Merkelt bírálták amiatt is, hogy kitartott az Északi Áramlat 2 földgázvezeték kiépítése mellett. A projekt üzembe helyezését azonban a háború kirobbanása után a Scholz-kormány felfüggesztette.

A szociáldemokratákkal és a Zöldekkel közösen kormányzó Szabaddemokrata Párt (FDP) alelnöke, egyben a német parlament, a Bundestag elnökhelyettese, Wolfgang Kubicki arra szólította fel a volt kancellárt, hogy adjon részletes magyarázatot Oroszországgal szemben folytatott politikájáról.

Fontos lenne a német közvélemény számára, hogy a korábbi kancellártól hallja, miként vélekedik az általam hibásnak tartott politikáról - fogalmazott Kubicki.

Ugyanakkor beismerte, hogy ő maga is tévedett az orosz elnök, Vlagyimir Putyin személyiségének, illetve politikájának megítélésében.

Angela Merkel 1990-ben közvetlenül Németoszág újraegyesülése előtt, 36 éves korában lépett be a CDU-ba. 2000 és 2018 között a kereszténydemokrata párt elnöke, 2005 és 2021 között Németország kancellárja volt.

Néhány nappal ezelőtt hasonló bírálatok érték Frank-Walter Steinmeier német államfőt, aki több cikluson keresztül Merkel külügyminisztere és egyben alkancellár is volt.

A szociáldemokrata politikus elismerte: a korábbi német kormányok kudarcot vallottak abban, hogy Oroszországot rávegyék a demokrácia és az emberi jogok útjának követésére.

A jelenleg második elnöki periódusát töltő Steinmeier elismerte, hogy a történtekért őt is felelősség terheli.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×