Infostart.hu
eur:
390.83
usd:
337.52
bux:
121145.26
2026. március 3. kedd Kornélia
A hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodó Angela Merkel német kancellár, Orbán Viktor miniszterelnök vendége beszél a megbeszélésük után tartott közös sajtótájékoztatón a Parlamentben 2015. február 2-án.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Az ukrajnai háború miatt támadják Angela Merkelt, pártja most megszólalt az ügyben

Támogatásáról biztosította pártja, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) a korábbi kancellárt. Angela Merkelt ugyanis több külföldi és hazai bírálat érte amiatt, hogy tizenhat évig tartó kancellársága idején túlságosan kesztyűs kézzel bánt Vlagyimir Putyinnal, és az Oroszország irányában folytatott politikájával közvetve hozzájárult az Ukrajna ellen indított orosz háborúhoz.

Tévedés azt állítani, hogy Angela Merkelt felelősség terheli az Ukrajna elleni orosz háború miatt - hangsúlyozta Mario Czaja, a CDU főtitkára.

"Ez Putyin és az általa vezetett Kreml-beli bűnöző klikk háborúja Ukrajna ellen" - nyilatkozta.

Hasonlóan foglalt állást Johann Wadephul, a tavaly szeptemberi parlamenti választások eredményeként ellenzékbe szorult konzervatív párt parlamenti frakcióvezető-helyettese is.

Wadephul ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Merkel a közeli jövőben időt szakít arra, hogy "mélyebbre hatolva" nyilatkozzon Oroszország-politikájáról.

A korábbi kancellárt mindenekelőtt Volodimir Zelenszkij ukrán államfő bírálta amiatt, hogy Merkel 2008-ban megakadályozta országa felvételét a NATO-ba.

Zelenszkij azt állította, hogy a 2008-as csúcson elutasították Ukrajna NATO-felvételét "egyes országok abszurd félelmei miatt".

2008-ban a NATO-országok kilátásba helyezték ugyan Ukrajna felvételét a NATO-ba, de tekintettel Oroszországra – elsősorban a német kancellár és az akkori francia államfő, Nicolas Sarkozy nyomására – végül visszavonulót fújtak.

Merkel nem foglalt állást Zelenszkij üzenetével kapcsolatban, szóvivője útján hangsúlyozta ugyanakkor, hogy támogatja a német kormány és a nemzetközi közösség erőfeszítéseit, amelyek Ukrajna támogatását és az Oroszország által indított háború beszüntetését célozzák.

"Angela Merkel továbbra is kitart a 2008-as bukaresti NATO-csúcson született döntések mellett" – nyilatkozott ugyanakkor a volt kancellár szóvivője.

Merkelt bírálták amiatt is, hogy kitartott az Északi Áramlat 2 földgázvezeték kiépítése mellett. A projekt üzembe helyezését azonban a háború kirobbanása után a Scholz-kormány felfüggesztette.

A szociáldemokratákkal és a Zöldekkel közösen kormányzó Szabaddemokrata Párt (FDP) alelnöke, egyben a német parlament, a Bundestag elnökhelyettese, Wolfgang Kubicki arra szólította fel a volt kancellárt, hogy adjon részletes magyarázatot Oroszországgal szemben folytatott politikájáról.

Fontos lenne a német közvélemény számára, hogy a korábbi kancellártól hallja, miként vélekedik az általam hibásnak tartott politikáról - fogalmazott Kubicki.

Ugyanakkor beismerte, hogy ő maga is tévedett az orosz elnök, Vlagyimir Putyin személyiségének, illetve politikájának megítélésében.

Angela Merkel 1990-ben közvetlenül Németoszág újraegyesülése előtt, 36 éves korában lépett be a CDU-ba. 2000 és 2018 között a kereszténydemokrata párt elnöke, 2005 és 2021 között Németország kancellárja volt.

Néhány nappal ezelőtt hasonló bírálatok érték Frank-Walter Steinmeier német államfőt, aki több cikluson keresztül Merkel külügyminisztere és egyben alkancellár is volt.

A szociáldemokrata politikus elismerte: a korábbi német kormányok kudarcot vallottak abban, hogy Oroszországot rávegyék a demokrácia és az emberi jogok útjának követésére.

A jelenleg második elnöki periódusát töltő Steinmeier elismerte, hogy a történtekért őt is felelősség terheli.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Az amerikai közvélemény Magyarics Tamás szerint úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „A jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – vélekedett az iráni helyzettel összefüggésben.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×