Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Vlagyimir Zsirinovszkij, a nacionalista orosz Liberális Demokrata Párt elnöke beszédet mond a párt kongresszusán Moszkvában 2021. szeptember 13-án. Oroszországban szeptember 17-19. között lesznek a szövetségi parlamenti alsóházi és a regionális választások.
Nyitókép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Meghalt Vlagyimir Zsirinovszkij

Koronavírus-fertőzéssel szállították kórházba két hónapja.

Elhunyt Vlagyimir Volfovics Zsirinovszkij, az Oroszországi Liberális Demokrata párt vezetője - közölte szerdán Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlamenti alsóház elnöke.

Emlékének képviselőtársai egyperces csenddel adóztak, az alsóház megszakította ülését. Vlagyimir Putyin orosz elnök együttérzését fejezte ki az elhunyt hozzátartozóinak.

A Nyugat-ellenes, gyakran provokatív kijelentéseiről ismert, 75 éves konzervatív-nacionalista politikust, az orosz parlament harmadik legerősebb politikai pártjának első emberét február 2-án koronavírus-fertőzéssel szállították kórházba. Zsirinovszkij három évtizeden át volt az orosz belpolitika közismert, ellentmondásos szereplője és showmanje. Mindenkinél többször, hatszor jelöltette magát elnökválasztáson és mind a nyolc ciklusban tagja volt az Állami Dumának (az alsóháznak).

Az önmagát antikommunistaként pozicionáló politikus 1991-ben, a Mihail Gorbacsov elnök-pártfőtitkár ellen megkísérelt államcsíny idején még a Szovjetunió és kommunista egyeduralom fenntartására létrejött, puccsista Rendkívüli Helyzet Állami Bizottságát (GKCsP) támogatta. Ugyanabban az évben meglepetésre harmadik lett a Borisz Jelcin által megnyert elnökválasztáson. Két év múlva később az általa vezetett liberális demokraták - övék volt a Szovjetunió első hivatalosan bejegyzett ellenzéki pártja, nem bizonyított krónikák szerint a KGB támogatásával - a második helyet szerezték meg a parlamenti választásokon.

Putyin több mint két évtizedes állam- és kormányfői országlása idején Zsirinovszkij a politikai verseny illúzióját megteremtő, úgynevezett "rendszerszintű" - a Kremllel együttműködő - ellenzék egyik meghatározó figurája lett. Radikális kijelentéseivel több elemző szerint hasznos szolgálatot tett az ország vezetésének a közvélemény tesztelésében.

Noha reális önálló politikai súlya nem volt, Zsirinovszkij kijelentései gyakran nemzetközi megrökönyödést keltettek. Ilyen volt, amikor nukleáris csapással, Alaszka visszacsatolásával vagy azzal fenyegetőzött, hogy az orosz katonák "az Indiai-óceán meleg vizében mossák majd le a csizmájukat". Szerette magát Donald Trump volt amerikai elnökhöz hasonlítani.

Zsirinovszkij támogatta a Krím elcsatolását és tavaly december 27-én nagy feltűnést keltett, amikor parlamenti felszólalásában 2022. február 22. hajnali négy órára jósolta meg az Ukrajna elleni invázió kezdetét. "Meg fogják érezni új politikánkat" - mondta.

Putyin február 24-én jelentette be a "különleges hadművelet" elindítását.

Vlagyimir Zsirinovszkij Almatiban, az akkor még a Szovjetunióhoz tartozó Kazahsztán fővárosában született 1946-ban. Apja, az 1949-ben Izraelben letelepedett Volf Iszakovics Eidelshtein, egy gazdag nyugat-ukrajnai iparos fia volt. Zsirinovszkij, aki anyja első férjének családnevét vette fel, több ukrán kormánytól is követelte a kosztopili családi jussát.

Az ifjú Zsirinovszkij 1964-ben költözött a szovjet fővárosba, ahol a Moszkvai Állami Egyetem Ázsiai és Afrikai Országok Intézetében török szakon végzett, majd a 70-es évek elején Tbilisziben teljesített katonai szolgálatot. Később jogi diplomát szerzett, és politikussá válásáig állami bizottságokban és szakszervezetekben tevékenykedett.

Zsirinovszkij pártja 1993-ban 64 mandátumot szerzett meg a 450 fős alsóházban, ami a 2021-es választás nyomán 21-re csökkent. A nevében liberális demokrata, valójában nacionalista formáció jövőjével kapcsolatban a szinte mindenben meghatározó vezér korosodásával, majd halálával kapcsolatban komoly kérdések merültek fel.

A politikus december közepén azt közölte, hogy újra beoltották a koronavírus ellen. Állítása szerint 2020 szeptembere óta hétszer kapott vakcinát.

A Kommerszant című lap úgy értesült, hogy állapota egy hete drasztikusan megromlott, a koronavírus és a cukorbetegség vérmérgezést okozott, mindkét tüdeje felmondta a szolgálatot. Az orvosok hétfőn behívták hozzátartozóit a kórházba, hogy elbúcsúzhassanak tőle, mert már lélegeztetőgéppel sem tudták életben tartani.

Hogylétéről az elmúlt hetekben ellentmondó értesülések jelentek meg. Március közepén a sajtó arról számolt be, hogy orvosai szepszis miatt újra mesterséges kómába helyezték, de pártja ezt tagadta. Március 25-én Alekszandr Pronyuskin szenátor bejelentette a politikus halálát, amit az egészségügyi minisztérium nem erősítette meg, ezért Vologyin alsóházi elnök lemondásra szólította fel a felsőházi politikust. A liberális demokraták kilátásba helyezték, hogy mindenkit feljelentenek a főügyészségen, aki hamis információkat terjeszt vezetőjükről.

Címlapról ajánljuk
Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

A közelmúlt válságidőszakában a pénzügyi stressz és a státusz-orientáció növelte leginkább az alkoholfogyasztást, a pandémia időszakában ugyanakkor nem indult általános alkoholfogyasztási hullám Magyarországon – derült ki egy most megjelent kutatásból. Az InfoRádió a felmérésről Fertő Imrét, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát kérdezte.

Donald Trump: nemzetbiztonsági érdek Grönland megszerzése

Az elnök Washingtonból távozva a repülőtéren újságírók előtt kifejtette, hogy a kiterjedt amerikai katonai beruházások révén megcélzott amerikai rakétavédelmi pajzs, az „Aranykupola" (Golden Dome) kiépítése szempontjából is fontos szerepet kapna Grönland. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdésről tárgyalások vannak a NATO-val is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Ukrajna olyan súlyos kihívással néz szembe, amire még nem volt példa - Háborús híreink szombaton

Ukrajna olyan súlyos kihívással néz szembe, amire még nem volt példa - Háborús híreink szombaton

Kijev jelenleg csak a szükséges villamosenergia-mennyiség mintegy feléhez jut hozzá, a városban tömeges fűtés- és áramkimaradások sújtják a lakosságot a rekordhidegben – közölte Vitalij Klicsko főpolgármester. Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben. Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök cáfolta Trump korábbi kijelentését: "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×